A vér- és a csontvelőkenetek elkülönítése



Miért kell a vizsgán elkülöníteni a vér- és csontvelőkenetet?

A hematológia vizsga leírásánál említettük, hogy a vizsgázó egy ismeretlen kenetet kap, azt is neki kell kitalálni, hogy amit lát perifériás vérkenet, vagy csontvelőkenet. A valódi életben ilyen feladat ritkán fordul elő, az orvos tudja, hogy melyik kenetet miből készítette. Annak ellenére tehát, hogy ez nem igazán "életszerű" feladat, mégis a vizsga része, mert Néhány lehetséges módszer a következő (érdemes kombinálni őket):

Makroszkópos megtekintés

Sokszor már ránézésre megállapítható, hogy a kenet perifériás vérből vagy csontvelőből készült. A perifériás vér homogén filmréteget képez az üvegen benne szabad szemmel nem látszik semmiféle struktúra. A csontvelőkenet viszont nem homogén, közepe rendszerint szemmel láthatóan is más, mint a széli részek.


Mikroszkópos vizsgálat, kis nagyítással

Ugyanaz mondható, mint az előbb. A perifériás vér homogén képet mutat, a csontvelő viszont nem. A csontvelőben gyakran látunk a kioldódott zsírnak megfelelő üres részeket, továbbá másféle a középső és a külső részek szerkezete.
Normális perifériás vérkenet, homogén kép. A fehérvérsejtszám normális.
Normális csontvelő. A kioldódott zsír üres részeket eredményez.
Normális perifériás vérkenet széle, itt előfordulhat inhomogenitás. Ne tévesszük össze csontvelőkenettel! Ezért is fontos, hogy egy kenetnek ne csak egy pontját vizsgáljuk meg, hanem több helyen is.
CML perifériás vérkenet. Magas fehérvérsejtszám jellemző.
AL perifériás vérkenet. A fehérvérsejtszám változó lehet, itt magas.
Sejtdús csontvelő CML-ben. A betegség kezdeti fázisában gyakori, hogy sok megakaryocytát látunk.

A kenetben levő sejtek megfigyelése

Vannak sejtek, amik nem fordulnak elő a perifériás vérben, még kóros körülmények között sem (vagy csak ritkán, és akkor is másféle formában, mint ahogy megszoktuk). Ha ilyen sejteket látunk, akkor nagy valószínűséggel csontvelőkenetünk van. Ilyen sejt pl. a plazmasejt vagy a megakaryocyta. Normoblastok kis számban viszonylag gyakran fordulnak elő leukémiás betegek perifériás kenetében, a leukémia okozta anémia miatt. Ezért a normoblast nem nagyon alkalmas a periféria-csontvelő elkülönítésre. (Persze ha sok normoblastot látunk, akkor az valószínű csontvelő.)

Plazmasejtek csak igen ritkán jutnak ki a perifériára, ilyen eset az ún. plazmasejtes leukémia. Így, ha plazmasejteket látunk egy kenetben, akkor az nagy valószínűséggel csontvelő.

Megakaryocyta soha nem kerül ki a perifériára. Ismeretes ugyan a megakaryoblastos leukémia (FAB M7), de az itt látható sejtek kicsik, nem nagyon emlékeztetnek a csontvelőben levő normális megakaryocytákra. A megakaryocyta emiatt kiválóan használható a periféria-csontvelő elkülönítésre: ha látunk egyet, akkor a kenet biztosan csontvelő. Egyetlen baj van csak a megakaryocytákkal: nagyon kevés van belőlük, így nagy nagyítással igen sokáig kell őket keresni. Szerencsére azonban, méretük miatt nagyon könnyen rájuk találunk kis nagyítással is.
Megakaryocyta kis nagyítással csontvelőkenetben. Ez a látótér inkább perifériának tűnne, ha nem látnánk a megakaryocytát. Ilyenkor célszerű a megakaryocytát pontosan középre állítani, és áttérni nagy nagyításra. Ez a következő kép.
Ugyanaz a megakaryocyta nagy nagyítással.


Dr. Tornóci László
Copyright © SOTE, Kórélettani Intézet