Kórélettan és klinikai laboratóriumi diagnosztika tantárgyi követelményrendszer 2004/05

Kórélettan és klinikai laboratóriumi diagnosztika

tantárgyi követelményrendszer TVSZ 14.§ (2) bek. szerint, 2004/05. tanév

a.) Tantárgy tematika (nem kredites képzési forma)

                        Előadások I-II. félév (elmélet)

                        Gyakorlatok I-II. félév

        b.) A foglalkozásokon való részvétel követelménye és a távolmaradás pótlásának lehetősége

        c.) Az igazolás módja a foglalkozásokon és a vizsgán való távollét esetén

        d.) A félévközi ellenőrzések száma, témaköre és időpontja, pótlásuk és javításuk lehetősége

        e.) A félév végi aláírás követelményei

        f.)   Az osztályzat kialakításának módja

        g.) A vizsga típusa

       h.) A vizsgára jelentkezés módja

        i.)   A vizsgára jelentkezés módosítása

        j.)   A vizsgáról való távolmaradás igazolásának módja

        k.) A tanagyag elsajátításához felhasználható jegyzetek, tankönyvek, segédletek

                Kötelező tankönyvek és segédanyagok

                 Ajánlott irodalom

                 Interneten elérhető ajánlott oktatási anyagok

a.)   Tantárgy tematika (nem kredites képzési forma)

Előadások (elmélet)

I. félév

1.

A szívelégtelenség kórélettana I.

A szívelégtelenség. Nyomás- és térfogattúlterhelés. Kompenzációs mechanizmusok szívelégtelenségben. Cellularis és energetikai mechanizmusok. A kompenzáció/ dekompenzáció átlépés mechanizmusai. Jobb-, ill. balszívfél-elégtelenség, előre- és hátrafelé ható hibák.

2.

Szívelégtelenség kórélettana II.

Cardiomyopathiák (dilatatív, hipertrófiás és restriktív). Myocarditis. Szekunder szívizombetegségek.

3.

Coronariakeringés zavarai

A szívizom oxigénellátási elégtelenségének okai. Ischaemiás szívbetegség: angina pectoris, myocardialis infarctus oka, lefolyása, tünetei, szövődményei.

4.

Energiaegyensúly zavarai: éhezés, elhízás

Az éhezés adaptált és nem adaptált szakasza. Az elhízás kritériumai, gyakorisága, felosztása, szövődményei, következményei. Az elhízás kialakulásának elméletei

5.

Szénhidrátanyagcsere zavarai. 1-es típusú diabetes mellitus kórélettana

A cukorbetegség lényege, vezető tünetei, felosztása és diagnosztikai kritériumai. A diabétesz mint komplex anyagcserezavar. Az 1. típusú cukorbetegség etiológiai tényezői és pathogenezise.

6.

A 2-es típusú cukorbetegség kórélettana

A 2-es típusú cukorbetegség etiológiai tényezői és pathogenezise. A cukorbetegség szövődményei: hypoglykaemiás és hyperglykaemiás kómák, makro- és mikroangiopathiák, neoropathia.

7.

Májműködés zavarai

A máj károsodásának hatása a fehérje-, zsír-, szénhidrátanyagcserére, a "méregtelenítő" funkciókra, a só- és vízháztartásra. A májelégtelenség. A hepatikus kóma. A májártalmak felosztása, azok leggyakoribb oka. A májcirrosos patogenesise.

8.

Hypertonia betegség kórélettana

A szimptómás (renális, endokrin eredetű) hypertensiók patomechanizmusa. Az esszenciális hypertensio előfordulási gyakorisága és jelentősége. Pathogenetikai tényezők kölcsönhatásai. A nátriuretikus hormon szerepe és hatásmechanizmusa. A hypertensio következményei.

9.

Perifériás keringési elégtelenség

Akut, átmeneti keringési elégtelenséggel járó állapotok (collapsus). Krónikus keringési elégtelenségre vezető állapotok (keringési shock). A különböző shock formák hemodinamikai jellemzői és kialakulásának mechanizmusa. A perifériás keringési elégtelenség hatása az egyes szervekre.

10.

Légzési elégtelenség

Az alveoláris ventiláció zavarára vezető állapotok. A hypoventiláció restriktív formáinak patomechanizmusa. A tüdőbeli gázcsere diffúziós és perfúziós eredetű zavarainak patomechanizmusa. Tüdő ödéma.

11.

Fekélybetegség kórélettana

A Helicobacter pylori fertőzés szerepe a fekélybetegség kialakulásában. A gyomor sósavelválasztásának zavarai. A mucus-bicarbonát barrier. A citoprotekció. A stress-fekély. Az egyes betegségeket kísérő ulcusok, és gyógyszerfekélyek. A fekélybetegség szövődményei.

12.

Gyulladás patomechanizmusa

A gyulladás fogalma. Az akut gyulladásos reakció folyamata. A gyulladásban szereplő mediátorok. A kemotaxis és a fagocitózis. A szervezet szisztémás reakciói: a láz, a szérum akut fázis reakciója. A krónikus gyulladás és a sebgyógyulás jellemzői.

Gyulladásos reakciók a mozgásszervi betegségekben (arthrosis, arthritis).

13.

Immunműködés zavarai I.

A gyulladás és az immunválasz kapcsolata. Az immunpathológiai kórképek felosztása. A túlérzékenységi reakciók molekuláris mechanizmusa, felosztása, pathogenesise és klinikai jelentősége.

14.

Immunműködés zavarai II.

Primer és szekunder immundeficienciák. Az immunszuppresszió formái. Az immuntolerancia. Az autoimmun jelenségek ill. betegségek fogalma, formái és magyarázatai.

15.

Onkopatofiziologia

A malignus tumorok jelentősége, tulajdonságai. A sejtproliferáció normális és kóros szabályozása. Onkogének és antionkogének. A tmorkeletkezés elmélete. Klonalitás és heterogenitás.

II. félév

1.

Zsíranyagcsere zavarai

A hyperlipoporoteinaemiák gyakorisága és kórtani jelentősége. A hyperlipidaemiák fenotipizáló és genetikai alapú osztályozása. A hyperlipoproteinaemiák differenciáldiagnosztikai módszerei. Másodlagos (más betegséghez társuló) hyperlipidaemiák. Hypolipoproteinaemiák, lipidosisok.

2.

A "metabolikus" szindrómák

A metabolikus "X" szindróma és a keringési betegségek. A fehérjehiány okai, formái és következményei. A fehérje/energia alultáplálás.

3.

Atherosclerosis kórélettana I.

Az atherosclerosis lipidelmélete. A lipidelmélet sejtszinten. Atherogén lipoproteinek. A hyperlipaemia, a táplálkozás és az atherosclerosis kapcsolata

4.

Atherosclerosis kórélettana II.

Az atherosclerosis nem lipid elméletei. Az atherosclerosis kockázati tényezői és a megelőzés alapelvei.

5.

Só- és vízháztartás zavarai

A testnedvek térfogatának és osmotikus koncentrációjának kóros változására vezető állapotok. A víz- és a Na-forgalom primer és szekunder zavarainak patomechaniz-musa és következményei. A K-forgalom primer és szekunder zavaraira vezető álla-potok. A hypo- ill. hyperkalaemia kialakulásának mechanizmusa és következményei. A testnedvek homeostasisának helyreállítását célzó korrekciós beavatkozások alapelvei

6.

Sav-bázis egyensúly zavarai

Az akut és krónikus respiratorikus acidósis, ill. alkalósis kialakulásának mechanizmusa, kompenzációs lehetőségei és következményei. Metabolikus acidósis, ill. alkalósis okai, kialakulásának mechanizmusa, kompenzációs lehetőségei és következményei.

7.

Akut veseelégtelenség kórélettana

Az akut veseelégtelenség definíciója és jellemzői. Kórokainak csoportosítása. A GFR csökkenését okozó vaszkuláris és tubuláris mechanizmusok, valamint ezek következményei. Az oligo-anuriás és a poliuriás akut veseelégtelenségi formák.

8.

Krónikus veseelégtelenség kórélettana

A krónikus veseelégtelenség definíciója és jellemzői. Kórokainak csoportosítása. Az ép nefronok alkalmazkodása és ennek következményei. Hyperfiltrációhoz vezető állapotok. A krónikus veseelégtelenséget súlyosbító rizikótényezők. Az uraemia fogalma, jellemzői és pathogenezisének új, komplex értelmezése.

9.

Endokrinológia I.

Az endokrin rendszer működési zavarainak általános jellemzői. A hypophysis mellső lebenyének elégtelensége. Primer, szekunder és tercier endokrin zavarok. A panhypopituitarizmus definíciója, etiológiája és kórélettana. A növekedési hormon szekréciójának zavarai, klinikai megjelenési formái. Laron-típusú és Pigmeus-típusú törpeség. A prolaktin szekrécióját befolyásoló tényezők. Hyperprolaktinémiák.

10.

Endokrinológia II.

A pajzsmirigy működésének zavarai. A mellékvesekéreg és a velő hormonjainak kóros elválasztásával járó betegségek kórélettana

11.

Kalcium- és foszfátforgalom zavarai. Osteoporosisok kórélettana

Hyper- és hypocalcaemiával járó betegségek kórélettana. Az osteoporosisok formái. A postmenopausalis osteoporosis patomechanizmusa. Fokozott kalciumürítéssel járó állapotok.

12.

Öregedés kórélettana

Az öregedés molekuláris és sejtszintű folyamatai. Az egyes szervekben meg-figyelhető változások az öregedés folyamán. Az öregedést befolyásoló tényezők. Az öregkort kísérő gyakoribb megbetegedések

13.

Fájdalom kórélettana

A fájdalomérzés biológiai és orvosi jelentősége. A fájdalom kialakulásának elméletei. A fájdalomérzést kísérő helyi és általános reakciók. A fájdalom-érzés diagnosztikai jelentősége. Speciális fájdalom-szindrómák. Akut és kró-nikus fájdalom. A fájdalomcsillapítás elvi alapjai.

14.

Eszmélet- és tudatzavarok

Az eszmélet- és tudatzavarok megkülönböztetése, felosztása. A vigilitás és a tartalom zavarai. "Rövid" eszméletzavarok. Commotio cerebri. Pseudocomak. Az eszméletlenség kóroktani csoportosítása. A diffúz, metabolikus eszméletzavarok okai, felosztásuk és a diagnózishoz vezető út irányelvei. Alvászavarok

15.

Tanévzáró előadás. Újdonságok a patofiziológiában Rövid összefoglaló a legfrissebb kórélettani tárgyú kutatási eredményekről.

"Hőgyes Endre" tanulmányi emlékverseny eredményhirdetése

Gyakorlatok

I. félév

1.ias8

Szabályos EKG-ok vizsgálata

Az EKG hullámok keletkezésének és morfológiai sajátosságainak ismertetése. Az elvezetési rendszerek ismertetése. Az eredő R vector megszerkesztésének (axonogramm) és a "létradiagramm" készítésének demonstrálása.

Gyakorlati munka: Normál EKG görbék elemzése. Frekvencia és tengelyállás meghatározás gyakorlása.

2.

Ritmuszavarok kialakulása. Ingerképzési zavarok EKG-jának elemzése

A nomotop és heterotop (aktív és passzív) ingerképzési zavarok patogenezisének és EKG jeleinek ismertetése.

Gyakorlati munka: Ingerképzési zavarok felismerése EKG görbéken

3.

Ingerületvezetési zavarok EKG-jának elemzése

Különböző lokalizációjú (szupra- és intraventrikuláris) vezetési zavarok patogenezisének és EKG jeleinek ismertetése.

Gyakorlati munka: Ingervezetési zavarok felismerése EKG görbéken.

4.

Ritmuszavarok felismerésének gyakorlása

Tachycardiák különböző típusainak elkülönítése.

Gyakorlati munka: Arrhythmiák felismerése EKG görbéken

5.

Myocardialis infarktus EKG jelei

A szívizom infarktust jellemző EKG elváltozások patomechanizmusának ismertetése. A különbözők. Az infarktusok diagnosztikájában alkalmazott kémiai laboratóriumi vizsgálatok ismertetése.

Gyakorlati munka: Jellemző EKG görbék elemzése.

6.

EKG elváltozások szívizom-hypertrophiában

EKG elváltozások pathogenezise pitvari és kamrai hypertrophiákban.

Gyakorlati munka: Jellemző EKG görbék elemzése.

7.

Elektrolitzavarok EKG jelei

EKG elváltozások elektrolitzavarokban. Digitálisz hatása az EKG-ra

Gyakorlati munka: Jellemző EKG görbék elemzése.

8.

Többszörös eltérések az EKG-n

A repolarizáció zavaraira jellemző EKG elváltozások patogenezisének ismertetése. A repolarizáció zavarainak primer és szekunder formái. Tawara-szár-blokkok és myocardialis infarktus. Infarktus és bal anterior fascicularis blokk.

Gyakorlati munka: Jellemző EKG görbék elemzése.

9.

Demonstráció

10.

Szénhidrát-anyagcsere zavarainak laboratóriumi vizsgálata

Cukor, ketontestek kimutatása a vizeletben. A glukozuriák felosztása és értékelése. A vércukorszint mérési módszerei, klinikai alkalmazása és normálértékei. A cukorterheléses vizsgálatok. A vér inzulin ill. C-peptid szintjének meghatározása. A glikált haemoglobin diagnosztikai jelentősége. A diabétesz szindróma WHO szerinti felosztása. A diabétesz és a kóros glükóztolerancia diagnosztikus kritériumai. A diabétesz terápiájának kórélettani vonatkozásai: a Somogyi effektus, a diéta jelentősége. Hypoglikaemiák. Az insulinoma diagnosztikája.

Gyakorlati munka: Laboratóriumi leletek elemzése és értékelése

11.

Májműködés zavarainak és az ascites laboratóriumi vizsgálata

A májbetegségek diagnosztikájában használható vizsgálatok áttekintése. Enzimvizsgálatok. A különböző vírushepatitisek diagnosztikája. A máj exkréciós tevékenységének zavarát jelző vizsgálóeljárások: a bilirubin anyagcsere közti- és végtermékeinek analízise. Az icterusok felosztása, differenciáldiagnózisa. Extra- és intrahepatikus cholestasisok. A máj szintetizáló tevékenységének vizsgálata. A máj malignus folyamatait jelző paraméterek. A májbetegségek klinikai-laboratóriumi diagnózisának javasolt ill. ajánlott stratégiája. Az ascites vizsgálata.

Gyakorlati munka: Laboratóriumi leletek elemzése és értékelése.

12.

A tápcsatorna működésének vizsgálata

Nyálgyűjtési- és vizsgálati módszerek. Intraoesophageális 24 órás pH mérés. Nyelőcső manometria. Az éhgyomri gyomornedv vizsgálata. BAO, MAO meghatározása. A szérum gastrin szintjének vizsgálata. A Helicobacter pylori fertőzés kimutatása. A pancreas külső szekréciós funkciójának vizsgálatára szolgáló módszerek. Pancreatitisben végzendő vizsgálatok. A felszívódási zavarok vizsgálatára szolgáló módszerek. A széklet vizsgálata. A kilégzési hidrogén teszt.

Gyakorlati munka: Laboratóriumi leletek elemzése és értékelése.

13.

Plazmafehérjék, tumormarkerek és plazmaenzimek laboratóriumi vizsgálata. A szinoviális- és pleuralis, folyadék vizsgálata

Plazmafehérjék felosztása és meghatározása. A plazmafehérjék kóros változásai. Plazmafehérjék elektroforetikus elválasztása és a fehérjekép jellemző változásai különböző betegségekben. Immundiffúzió, immunelektroforézis, immunfixáció. Tumormarkerek vizsgálata. Plazmaenzimek felosztása és diagnosztikai jelentősége. Izoenzimek vizsgálata. Az izületi folyadék és a pleuralis folyadék elemzése. Az exudátum és transzudátum elkülönítése.

Gyakorlati munka: Jellemző plazmafehérje és enzimváltozásokkal járó kórképek felismerése.

14.

Immunműködés kémiai laborartóriumi vizsgálata

A primer és szekunder immunhiányos állapotok és az autoimmun betegségek vizsgálata.

Gyakorlati munka: Laboratóriumi leletek elemzése és értékelése

15.

Véralvadás laboratóriumi vizsgálata

A haemorrhagiás diathesisek okainak, mechanizmusainak és vizsgáló módszereinek ismertetése. A thromboembóliás betegségek (nagyér thrombosisok, DIC) okainak, mechanizmusának és vizsgáló módszereinek ismertetése.

A vaszkuláris és thrombocyta eredetű, öröklött és szerzett vérzékenységek kórélettana. Haemophilia-A genotípusok, Willebrand-kór. Májelégtelenség és haemostasis. A thrombosis sejtes és molekularis mechanizmusa. Öröklött és szerzett thrombophiliák. Disseminált intravascularis coagulatio. APC rezisztencia.

Gyakorlati munka: Kóros coagulogrammok értékelése.

II. félév.

1.

A vérképzés alakos elemeinek vizsgáló módszerei. A vörösvérsejt rendszer morfológiája

A hemopoesis folyamatainak ismertetése. Az erythropoesis egyes sejtalakjainak ismertetése és demonstrálása.

Gyakorlati munka: Az egyes vvs fejlődési alakok mikroszkópos vizsgálata csontvelő kenetben. Vörösvértestek morphológiai vizsgálata a perifériás kenetben.

2.

A granulocyta- és a megakaryocyta-rendszer morfológiája

A granulocytopoesis egyes sejtalakjainak ismertetése, a megakaryocyta-rendszer morfológiája.

Gyakorlati munka: Az egyes granulocyta és megakaryocyta fejlődési alakok mikroszkópos vizsgálata csontvelő kenetekben. Minőségi vérkép értékelése. Érett granulocyták mikroszkópos vizsgálata perifériás kenetben.

3.

Az anaemia vizsgálata

Az anaemiák morfológiai klasszifikációjának, valamint haematológiai és laboratóriumi vizsgálatára szolgáló módszerek ismertetése. Az egyes anaemiaféleségek perifériás és csontvelőképének demonstrálása.

Gyakorlati munka: Az anaemia perniciosa, és a vashiányos anaemia csontvelő és perifériás keneteinek mikroszkópos vizsgálata. A reticulocyták vizsgálata vérkenetben.

4.

A csontvelő malignus betegségeinek vizsgálata

Az akut leukaemiák osztályozása. A granulocytaszám reaktív változásai, leukemoid reakciók. A leukaemiák perifériás és csontvelőképének demonstrálása. Myeloproliferativ kórképek és myelodysplasiák.

Gyakorlati munka: A krónikus granulocytás leukaemia és az akut leukaemiák perifériás és csontvelő keneteinek mikroszkópos vizsgálata.

5.

A lymphocyta-macrophag rendszer vizsgálata

A lymphocyták és a monocyták fejlődési alakjainak ismertetése. A T és B lymphocyták vizsgálatára szolgáló módszerek ismertetése. Az egyes lymphocyta és plasmocyta fejlődési alakok és a csontvelő egyéb sejtjeinek demonstrálása.

Gyakorlati munka: Lymphocyták és plasmocyták mikroszkópos vizsgálata csontvelőkenetben.

6.

A lymphocyta-macrophag rendszer malignus burjánzásainak vizsgálata

A malignus és benignus lymphomák egyes formáinak ismertetése. A lymphocytaszám reaktív változásai. A főbb lymphoproliferatív betegségek perifériás vér, csontvelői és nyirokcsomóképének demonstrálása.

Gyakorlati munka: Az akut és krónikus lymphoid leukaemia, valamint a plasmocytoma csontvelő- és perifériás keneteinek mikroszkópos vizsgálata.

7.

Demonstráció

Kenetfelismerés: perifériás: norm., CML, CLL, AML,

                            csontvelő: norm., AML, AP, PL

8.

A hypothalamus és a hypophysis működésének laboratóriumi vizsgálata. A liquor vizsgálata. A gonadok működésének vizsgálata

Az endokrin működés vizsgálatának elvi alapjai. Stimulációs és szuppressziós próbák. Az adenohypophysis működésének vizsgálata. A hypophysis hátsólebeny működés vizsgálata. A liquor vizsgálata. A szexuálszteroidok vizsgálata. A Leyding sejtek működésének vizsgálata. A petefészek endokrin működésének vizsgálata.

Gyakorlati munka: Típusos kórképek felismerése a betegre vonatkozó lényeges információt tartalmazó adatlapok alapján.

9.

A pajzsmirigy működésének laboratóriumi vizsgálata

A pajzsmirigyműködés vizsgálatára szolgáló laboratóriumi módszerek. A pajzs-mirigy hypo- és hyperfunkciós formáinak ismertetése. Primer, szekunder és tercier zavarok elkülönítése.

Gyakorlati munka: A pajzsmirigy betegségekre jellemző laboratóriumi eltérések értékelése

10.

A mellékvese működésének vizsgálata. Kalcium- és foszfátforgalom laboratóriumi vizsgálata

A glükokortikoidok vizsgálata. A Cushing szindróma különböző formáinak elkülönítése. Mellékvesekéreg hypofunkciós kórképek elkülönítése. Az aldoszteron szekréció vizsgálata. A mellékvesevelő működés vizsgálata. A szérum és a vizelet kalcium- és foszfát tartalmának vizsgálata. A primer hyperparathyreosis laboratóriumi diagnózisa. A calcipaeniás osteopathia diagnosztikája: az osteoporosis és az osteomalacia kimutatása. Hypercalciuria-szindrómák és a kétoldali recidiváló kalcium-oxalát nephrolithiasis laboratóriumi vizsgálata

11.

Lipid- és purinanyagcsere zavarainak laboratóriumi vizsgálata

A triglicerid- és koleszterinszint mérésére szolgáló eljárások és a korral összefüggő normálértékek. A HDL-koleszterin meghatározás jelentősége, nem- és korfüggése. A HDL₂ és a HDL₃ mérése. Az LDL szelektív precipitáción és számításon alapuló meghatározása. A primer hyperlipoproteinaemiák fenotipizáló és genetikai felosztása. A leggyakoribb másodlagos hyperlipoproteinaemiát okozó állapotok ismertetése. A "hütőszekrény-teszt" alkalmazása és értékelése. A hyperuricaemiával járó állapotok kimutatása és differenciál diagnózisa.

Gyakorlati munka: Laboratóriumi leletek elemzése és értékelése

12.

Folyadék- és ionháztartás zavarainak laboratóriumi diagnosztikája

A só-, vízháztartás zavarainak rutin laboratóriumi diagnosztikája: hemoglobin, hematokrit, szérum-összfehérje, szérum összozmolalitás, egyes ionok szérum koncentrációjának mérése, indirekt jelek, a veseműködés paraméterei. Atomabszorpciós spektrofotométer, lángfotométer, ionszelektiv elektródok működési elve. A szérum egyes ion-koncentrációinak értékelése. Nem rutin vizsgálati módszerek: vízterek meghatározásai, ionösszetétel (intracelluláris, teljes test stb.). Dehydratios és hyperhydratios állapotok: okai, jellemzői és laboratóriumi jelei.

Gyakorlati munka: Laboratóriumi leletek elemzése és értékelése.

13.

Sav-bázis egyensúly zavarának laboratóriumi diagnosztikája

A sav-bázis egyensúlyt jellemző paraméterek definíciója és mérési módszerei. Az Astrup-módszer. Sav-bázis egyensúly zavarának típusai, előfordulásuk okai, kompenzációs lehetőségei. A kompenzáció konfidencia határai. Kevert sav-bázis egyensúly zavarok. Típusos sav-bázis egyensúly zavarok megbeszélése konkrét példa alapján.

Gyakorlati munka: Laboratóriumi leletek elemzése és értékelése.

14.

Veseműködés laboratóriumi diagnosztikája

Rutin vizeletvizsgálat: szín, átlátszóság, mennyiség, fajsúly, ozmolalitás, pH, fehérjeürítés (osztályozás: mennyiségi, minőségi), üledék (szerves és szervetlen). Tubuláris működés vizsgálata: koncentrálási próba, hígítási próba, ozmotikus és szabadvíz-clearance, Tm-vizsgálatok. Glomeruláris funkció vizsgálata: kreatinin clearance, atipusos clearance. Vese véráramlás mérés. A prerenális és a renális akut veseelégtelenség elkülönítése. Az egyes fő nephrológiai szindrómák laboratóriumi jellemzői.

Gyakorlati munka: Betegek laboratóriumi leleteinek értékelése

15.

Klinikai laboratóriumok szervezése és üzemeltetése. Minőségbiztosítás az orvosi laboratóriumi tevékenység során

Klinikai kémiai laboratórium feladatai, eszközei, módszerei.

Minőségirányítás a klinikai kémiai laboratóriumban

b.) a foglalkozásokon való részvétel követelménye és a távolmaradás pótlásának lehetősége

A gyakorlati foglalkozásokon való részvétel kötelező. A gyakorlatokról történő hiányzás nem haladhatja meg a TVSz 13. § 8. bekezdésében meghatározott 25 %-ot, azaz 3 gyakorlati foglalkozást. A gyakorlati anyagok pótlására a vizsgaidőszakban konzultációs lehetőséget biztosítunk, ill. a hallgatók szabadon részt vehetnek a gyakorlatok pótlása céljából más csoportok foglalkozásain.

c.) az igazolás módja a foglalkozásokon és a vizsgán való távollét esetén

A gyakorlati foglalkozásokról történő hiányzás igazolása nem szükséges.

A vizsgáról való távolmaradását a hallgató három munkanapon belül igazolhatja az Intézet igazgatójánál. Az igazolás mérlegelés tárgyát képezi, elutasítása esetén a hallgató csak vizsgajeggyel vizsgázhat, és az indexébe „nem jelent meg” bejegyzés kerül (TVSZ 15. §. 4. bekezdés).

d.) a félévközi ellenőrzések (beszámolók, zárthelyi dolgozatok) száma témaköre és időpontja, pótlásuk és javításuk lehetősége

Demonstráció: Az I. félév 9. gyakorlatán az EKG anyagából, a II. félévben a hematológiai blokk végén kenetdiagnosztikából kötelező demonstrációt tartunk.

A demonstrációk konkrét formájáról a gyakorlatvezetők adnak tájékoztatást.

Az elégtelen demonstrációt a gyakorlatvezetővel egyeztetett időpontban meg kell ismételni.

A demonstráció eredménye beleszámít a félév végi szorgalmi jegybe.

e .) a félév végi aláírás követelményei

A félév aláírásának feltétele a gyakorlatok látogatása és az eredményes demonstráció.

Nem kapja meg félévének aláírását az a hallgató, akinek elégtelen eredményű a félév-közi demonstrációja, vagy a gyakorlatokról való hiányzása meghaladja a 3 foglalkozást.

f.) az osztályzat kialakításának módja

Szorgalmi jegy: A gyakorlatokon végzett munka értékelése háromfokozatú minősítéssel - nem felelt meg, megfelelt, kiválóan megfelelt - az utolsó gyakorlaton történik, jegymegajánlással.

Kollokvium: Az I. félév végén a hallgatók kötelező kollokviumot tesznek, a kollokviumi eredmények megállapítása 5 fokozatú értékeléssel történik.

Szigorlat: A II. félév végén a hallgatók szigorlati vizsgát tesznek, a szigorlat értékelése 5 fokozatú.

g.) a vizsga típusa

Kollokvium. Szóbeli buktató hatályú vizsga. A kollokvium tárgyát képezik az előadásokon és a gyakorlatokon elhangzottak, továbbá az alábbiak:

·         két elméleti kérdés (Kollokviumi és szigorlati tételek 1 - 39., - Oktatási ismertetőben publikálva);

·         EKG görbe elemzése;

·         laboratóriumi lelet értékelése (Vizsgakérdések a gyakorlatok anyagából c. feladatgyűjtemény I-III., és V-VI. fejezeteiből).

Szigorlat. Szóbeli buktató hatályú vizsga. A szigorlat tárgyát képezi a kollokviumhoz hasonlóan az előadásokon és a gyakorlatokon elhangzott anyag, valamint az alábbiak:

·            két elméleti kérdés (Kollokviumi és szigorlati tételek 1-72., - Oktatási ismertetőben publikálva);

·           EKG görbe elemzése;

·           hematológiai kenet értékelése (Oktatási ismertetőben megadott kenetek);

·           laboratóriumi lelet értékelése (Vizsgakérdések a gyakorlatok anyagából c.   feladatgyűjtemény I-XIII. fejezeteiből).

h.) a vizsgára jelentkezés módja

A NEPTUN rendszeren keresztül történik.

i.) a vizsgára jelentkezés módosítása

A NEPTUN rendszeren keresztül történik.

j.) a vizsgáról való távolmaradás igazolásának módja

Amennyiben a hallgató önhibáján kívül eső okok miatt nem jelenik meg a kitűzött vizsgán, távolmaradását három munkanapon belül igazolhatja az Intézet igazgatójánál. Az igazolást az illetékes tanulmányi felelősnek kell eljuttatnia. Elfogadott igazolás esetén a hallgató a Neptun rendszeren keresztül szankciók nélkül jelentkezhet vizsgára. Elutasítás esetén a hallgató csak vizsgajeggyel vizsgázhat, és az indexébe „nem jelent meg” bejegyzés kerül. (TVSZ 15. §. 4. bekezdés).

k.) a tanagyag elsajátításához felhasználható jegyzetek, tankönyvek, segédletek és szakirodalom listája:

KÖTELEZŐ TANKÖNYVEK ÉS SEGÉDANYAGOK

Kórélettan, 4. kiadás,

         Szerk.: Szollár L.,

         Semmelweis Kiadó, 2001.

Kórélettani vademecum I-II.

         Szerk.: Gáti T., Szollár L., Szombath D.

         SE Képzéskutató, Oktatástechnológiai és Dokumentációs Központ, 2003. (az 1997-es kiadás változatlan utánnyomása)

Munkafüzet az elektrokardiográfiai gyakorlatokhoz

         SE Képzéskutató, Oktatástechnológiai és Dokumentációs Központ, 2003.

Munkafüzet az elektrokardiográfiai gyakorlatokhoz (2., átdolgozott kiadás)

         Semmelweis Kiadó és Multimédia Stúdió, 2004.

Vizsgakérdések a kórélettani és klinikai laboratóriumi diagnosztikai gyakorlatok anyagából

         Kórélettani Intézet kiadványa, 2004.

Oktatási ismertető

         Kórélettani Intézet kiadványa, 2004.

AJÁNLOTT IRODALOM

Ferencz Antal: Orvosi laboratóriumi vizsgálatok

        Springer Hungarica, 1995.

Gyakorlati laboratóriumi medicina

        Szerk.:Debreczeni Lóránd

        Therapia Kiadó, Budapest, 2002.

Hoffbrand A. V., J. E. Pettit

        A klinikai haematologia alapjai

Springer, 1997.

Juhász P.-Dux L.: Klinikai laboratóriumi diagnosztika

        Springer Tudományos Kiadó, 2000.

Kékes E.-Regős L.: EKG atlasz, Programozott EKG-tankönyv

        Springer Hungarica Kiadó Kft., 1995. (2. jav. kiad.)

Klinikai kórélettan

        Szerk.: Szollár Lajos

        SE Képzéskutató, Oktatástechnológiai és Dokumentációs Központ, 2003.

Korszerű orvosi diagnosztika és terápia

        Szerk.: Tierney L.M., McPhee S.J., Papadikis A.

        Melania Kiadó, Budapest, 2000.

Pathophysiology of Disease

        Szerk.: McPhee S.J., Lingappa V.R., Ganong W.F., Lange J.D.

        Appleton & Lange, Stamford, Connecticut 1999, Third edition

Regős L.: Ami az EKG könyvekből kimarad…

        B+V Lap- és Könyvkiadó Kft. 2001.

Thomas L: Clinical Laboratory Diagnostics,

        TH-Books, Frankfurt/Main, Germany, 1998.

Tomcsányi J.: Acut myocardialis infarctus és instabil angina az EKG tükrében

        Tordas és Társa Kft. Budapest, 2003.

Interneten elérhető ajánlott oktatási segédanyagok

Kórélettani Intézet anyagai

              http://xenia.sote.hu/depts/pathophysiology/

EKG:     http://www.mmip.mcgill.ca/heart/mimenu.html

              http://homepages.enterprise.net/djenkins/ecghome.html

              http://medstat.med.utah.edu/kw/ecg

Hematologia:       http://www.utmem.edu/allied/WebSites/Hematology.html

1.	A szívelégtelenség kórélettana I. A szívelégtelenség. Nyomás- és térfogattúlterhelés. Kompenzációs mechanizmusok szívelégtelenségben. Cellularis és energetikai mechanizmusok. A kompenzáció/ dekompenzáció átlépés mechanizmusai. Jobb-, ill. balszívfél-elégtelenség, előre- és hátrafelé ható hibák.
2.	Szívelégtelenség kórélettana II. Cardiomyopathiák (dilatatív, hipertrófiás és restriktív). Myocarditis. Szekunder szívizombetegségek.
3.	Coronariakeringés zavarai A szívizom oxigénellátási elégtelenségének okai. Ischaemiás szívbetegség: angina pectoris, myocardialis infarctus oka, lefolyása, tünetei, szövődményei.
4.	Energiaegyensúly zavarai: éhezés, elhízás Az éhezés adaptált és nem adaptált szakasza. Az elhízás kritériumai, gyakorisága, felosztása, szövődményei, következményei. Az elhízás kialakulásának elméletei
5.	Szénhidrátanyagcsere zavarai. 1-es típusú diabetes mellitus kórélettana A cukorbetegség lényege, vezető tünetei, felosztása és diagnosztikai kritériumai. A diabétesz mint komplex anyagcserezavar. Az 1. típusú cukorbetegség etiológiai tényezői és pathogenezise.
6.	A 2-es típusú cukorbetegség kórélettana A 2-es típusú cukorbetegség etiológiai tényezői és pathogenezise. A cukorbetegség szövődményei: hypoglykaemiás és hyperglykaemiás kómák, makro- és mikroangiopathiák, neoropathia.
7.	Májműködés zavarai A máj károsodásának hatása a fehérje-, zsír-, szénhidrátanyagcserére, a "méregtelenítő" funkciókra, a só- és vízháztartásra. A májelégtelenség. A hepatikus kóma. A májártalmak felosztása, azok leggyakoribb oka. A májcirrosos patogenesise.
8.	Hypertonia betegség kórélettana A szimptómás (renális, endokrin eredetű) hypertensiók patomechanizmusa. Az esszenciális hypertensio előfordulási gyakorisága és jelentősége. Pathogenetikai tényezők kölcsönhatásai. A nátriuretikus hormon szerepe és hatásmechanizmusa. A hypertensio következményei.
9.	Perifériás keringési elégtelenség Akut, átmeneti keringési elégtelenséggel járó állapotok (collapsus). Krónikus keringési elégtelenségre vezető állapotok (keringési shock). A különböző shock formák hemodinamikai jellemzői és kialakulásának mechanizmusa. A perifériás keringési elégtelenség hatása az egyes szervekre.
10.	Légzési elégtelenség Az alveoláris ventiláció zavarára vezető állapotok. A hypoventiláció restriktív formáinak patomechanizmusa. A tüdőbeli gázcsere diffúziós és perfúziós eredetű zavarainak patomechanizmusa. Tüdő ödéma.
11.	Fekélybetegség kórélettana A Helicobacter pylori fertőzés szerepe a fekélybetegség kialakulásában. A gyomor sósavelválasztásának zavarai. A mucus-bicarbonát barrier. A citoprotekció. A stress-fekély. Az egyes betegségeket kísérő ulcusok, és gyógyszerfekélyek. A fekélybetegség szövődményei.
12.	Gyulladás patomechanizmusa A gyulladás fogalma. Az akut gyulladásos reakció folyamata. A gyulladásban szereplő mediátorok. A kemotaxis és a fagocitózis. A szervezet szisztémás reakciói: a láz, a szérum akut fázis reakciója. A krónikus gyulladás és a sebgyógyulás jellemzői. Gyulladásos reakciók a mozgásszervi betegségekben (arthrosis, arthritis).
13.	Immunműködés zavarai I. A gyulladás és az immunválasz kapcsolata. Az immunpathológiai kórképek felosztása. A túlérzékenységi reakciók molekuláris mechanizmusa, felosztása, pathogenesise és klinikai jelentősége.
14.	Immunműködés zavarai II. Primer és szekunder immundeficienciák. Az immunszuppresszió formái. Az immuntolerancia. Az autoimmun jelenségek ill. betegségek fogalma, formái és magyarázatai.
15.	Onkopatofiziologia A malignus tumorok jelentősége, tulajdonságai. A sejtproliferáció normális és kóros szabályozása. Onkogének és antionkogének. A tmorkeletkezés elmélete. Klonalitás és heterogenitás.

1.	Zsíranyagcsere zavarai A hyperlipoporoteinaemiák gyakorisága és kórtani jelentősége. A hyperlipidaemiák fenotipizáló és genetikai alapú osztályozása. A hyperlipoproteinaemiák differenciáldiagnosztikai módszerei. Másodlagos (más betegséghez társuló) hyperlipidaemiák. Hypolipoproteinaemiák, lipidosisok.
2.	A "metabolikus" szindrómák A metabolikus "X" szindróma és a keringési betegségek. A fehérjehiány okai, formái és következményei. A fehérje/energia alultáplálás.
3.	Atherosclerosis kórélettana I. Az atherosclerosis lipidelmélete. A lipidelmélet sejtszinten. Atherogén lipoproteinek. A hyperlipaemia, a táplálkozás és az atherosclerosis kapcsolata
4.	Atherosclerosis kórélettana II. Az atherosclerosis nem lipid elméletei. Az atherosclerosis kockázati tényezői és a megelőzés alapelvei.
5.	Só- és vízháztartás zavarai A testnedvek térfogatának és osmotikus koncentrációjának kóros változására vezető állapotok. A víz- és a Na-forgalom primer és szekunder zavarainak patomechaniz-musa és következményei. A K-forgalom primer és szekunder zavaraira vezető álla-potok. A hypo- ill. hyperkalaemia kialakulásának mechanizmusa és következményei. A testnedvek homeostasisának helyreállítását célzó korrekciós beavatkozások alapelvei
6.	Sav-bázis egyensúly zavarai Az akut és krónikus respiratorikus acidósis, ill. alkalósis kialakulásának mechanizmusa, kompenzációs lehetőségei és következményei. Metabolikus acidósis, ill. alkalósis okai, kialakulásának mechanizmusa, kompenzációs lehetőségei és következményei.
7.	Akut veseelégtelenség kórélettana Az akut veseelégtelenség definíciója és jellemzői. Kórokainak csoportosítása. A GFR csökkenését okozó vaszkuláris és tubuláris mechanizmusok, valamint ezek következményei. Az oligo-anuriás és a poliuriás akut veseelégtelenségi formák.
8.	Krónikus veseelégtelenség kórélettana A krónikus veseelégtelenség definíciója és jellemzői. Kórokainak csoportosítása. Az ép nefronok alkalmazkodása és ennek következményei. Hyperfiltrációhoz vezető állapotok. A krónikus veseelégtelenséget súlyosbító rizikótényezők. Az uraemia fogalma, jellemzői és pathogenezisének új, komplex értelmezése.
9.	Endokrinológia I. Az endokrin rendszer működési zavarainak általános jellemzői. A hypophysis mellső lebenyének elégtelensége. Primer, szekunder és tercier endokrin zavarok. A panhypopituitarizmus definíciója, etiológiája és kórélettana. A növekedési hormon szekréciójának zavarai, klinikai megjelenési formái. Laron-típusú és Pigmeus-típusú törpeség. A prolaktin szekrécióját befolyásoló tényezők. Hyperprolaktinémiák.
10.	Endokrinológia II. A pajzsmirigy működésének zavarai. A mellékvesekéreg és a velő hormonjainak kóros elválasztásával járó betegségek kórélettana
11.	Kalcium- és foszfátforgalom zavarai. Osteoporosisok kórélettana Hyper- és hypocalcaemiával járó betegségek kórélettana. Az osteoporosisok formái. A postmenopausalis osteoporosis patomechanizmusa. Fokozott kalciumürítéssel járó állapotok.
12.	Öregedés kórélettana Az öregedés molekuláris és sejtszintű folyamatai. Az egyes szervekben meg-figyelhető változások az öregedés folyamán. Az öregedést befolyásoló tényezők. Az öregkort kísérő gyakoribb megbetegedések
13.	Fájdalom kórélettana A fájdalomérzés biológiai és orvosi jelentősége. A fájdalom kialakulásának elméletei. A fájdalomérzést kísérő helyi és általános reakciók. A fájdalom-érzés diagnosztikai jelentősége. Speciális fájdalom-szindrómák. Akut és kró-nikus fájdalom. A fájdalomcsillapítás elvi alapjai.
14.	Eszmélet- és tudatzavarok Az eszmélet- és tudatzavarok megkülönböztetése, felosztása. A vigilitás és a tartalom zavarai. "Rövid" eszméletzavarok. Commotio cerebri. Pseudocomak. Az eszméletlenség kóroktani csoportosítása. A diffúz, metabolikus eszméletzavarok okai, felosztásuk és a diagnózishoz vezető út irányelvei. Alvászavarok
15.	Tanévzáró előadás. Újdonságok a patofiziológiában Rövid összefoglaló a legfrissebb kórélettani tárgyú kutatási eredményekről. "Hőgyes Endre" tanulmányi emlékverseny eredményhirdetése

1.ias8	Szabályos EKG-ok vizsgálata Az EKG hullámok keletkezésének és morfológiai sajátosságainak ismertetése. Az elvezetési rendszerek ismertetése. Az eredő R vector megszerkesztésének (axonogramm) és a "létradiagramm" készítésének demonstrálása. Gyakorlati munka: Normál EKG görbék elemzése. Frekvencia és tengelyállás meghatározás gyakorlása.
2.	Ritmuszavarok kialakulása. Ingerképzési zavarok EKG-jának elemzése A nomotop és heterotop (aktív és passzív) ingerképzési zavarok patogenezisének és EKG jeleinek ismertetése. Gyakorlati munka: Ingerképzési zavarok felismerése EKG görbéken
3.	Ingerületvezetési zavarok EKG-jának elemzése Különböző lokalizációjú (szupra- és intraventrikuláris) vezetési zavarok patogenezisének és EKG jeleinek ismertetése. Gyakorlati munka: Ingervezetési zavarok felismerése EKG görbéken.
4.	Ritmuszavarok felismerésének gyakorlása Tachycardiák különböző típusainak elkülönítése. Gyakorlati munka: Arrhythmiák felismerése EKG görbéken
5.	Myocardialis infarktus EKG jelei A szívizom infarktust jellemző EKG elváltozások patomechanizmusának ismertetése. A különbözők. Az infarktusok diagnosztikájában alkalmazott kémiai laboratóriumi vizsgálatok ismertetése. Gyakorlati munka: Jellemző EKG görbék elemzése.
6.	EKG elváltozások szívizom-hypertrophiában EKG elváltozások pathogenezise pitvari és kamrai hypertrophiákban. Gyakorlati munka: Jellemző EKG görbék elemzése.
7.	Elektrolitzavarok EKG jelei EKG elváltozások elektrolitzavarokban. Digitálisz hatása az EKG-ra Gyakorlati munka: Jellemző EKG görbék elemzése.
8.	Többszörös eltérések az EKG-n A repolarizáció zavaraira jellemző EKG elváltozások patogenezisének ismertetése. A repolarizáció zavarainak primer és szekunder formái. Tawara-szár-blokkok és myocardialis infarktus. Infarktus és bal anterior fascicularis blokk. Gyakorlati munka: Jellemző EKG görbék elemzése.
9.	Demonstráció
10.	Szénhidrát-anyagcsere zavarainak laboratóriumi vizsgálata Cukor, ketontestek kimutatása a vizeletben. A glukozuriák felosztása és értékelése. A vércukorszint mérési módszerei, klinikai alkalmazása és normálértékei. A cukorterheléses vizsgálatok. A vér inzulin ill. C-peptid szintjének meghatározása. A glikált haemoglobin diagnosztikai jelentősége. A diabétesz szindróma WHO szerinti felosztása. A diabétesz és a kóros glükóztolerancia diagnosztikus kritériumai. A diabétesz terápiájának kórélettani vonatkozásai: a Somogyi effektus, a diéta jelentősége. Hypoglikaemiák. Az insulinoma diagnosztikája. Gyakorlati munka: Laboratóriumi leletek elemzése és értékelése
11.	Májműködés zavarainak és az ascites laboratóriumi vizsgálata A májbetegségek diagnosztikájában használható vizsgálatok áttekintése. Enzimvizsgálatok. A különböző vírushepatitisek diagnosztikája. A máj exkréciós tevékenységének zavarát jelző vizsgálóeljárások: a bilirubin anyagcsere közti- és végtermékeinek analízise. Az icterusok felosztása, differenciáldiagnózisa. Extra- és intrahepatikus cholestasisok. A máj szintetizáló tevékenységének vizsgálata. A máj malignus folyamatait jelző paraméterek. A májbetegségek klinikai-laboratóriumi diagnózisának javasolt ill. ajánlott stratégiája. Az ascites vizsgálata. Gyakorlati munka: Laboratóriumi leletek elemzése és értékelése.
12.	A tápcsatorna működésének vizsgálata Nyálgyűjtési- és vizsgálati módszerek. Intraoesophageális 24 órás pH mérés. Nyelőcső manometria. Az éhgyomri gyomornedv vizsgálata. BAO, MAO meghatározása. A szérum gastrin szintjének vizsgálata. A Helicobacter pylori fertőzés kimutatása. A pancreas külső szekréciós funkciójának vizsgálatára szolgáló módszerek. Pancreatitisben végzendő vizsgálatok. A felszívódási zavarok vizsgálatára szolgáló módszerek. A széklet vizsgálata. A kilégzési hidrogén teszt. Gyakorlati munka: Laboratóriumi leletek elemzése és értékelése.
13.	Plazmafehérjék, tumormarkerek és plazmaenzimek laboratóriumi vizsgálata. A szinoviális- és pleuralis, folyadék vizsgálata Plazmafehérjék felosztása és meghatározása. A plazmafehérjék kóros változásai. Plazmafehérjék elektroforetikus elválasztása és a fehérjekép jellemző változásai különböző betegségekben. Immundiffúzió, immunelektroforézis, immunfixáció. Tumormarkerek vizsgálata. Plazmaenzimek felosztása és diagnosztikai jelentősége. Izoenzimek vizsgálata. Az izületi folyadék és a pleuralis folyadék elemzése. Az exudátum és transzudátum elkülönítése. Gyakorlati munka: Jellemző plazmafehérje és enzimváltozásokkal járó kórképek felismerése.
14.	Immunműködés kémiai laborartóriumi vizsgálata A primer és szekunder immunhiányos állapotok és az autoimmun betegségek vizsgálata. Gyakorlati munka: Laboratóriumi leletek elemzése és értékelése
15.	Véralvadás laboratóriumi vizsgálata A haemorrhagiás diathesisek okainak, mechanizmusainak és vizsgáló módszereinek ismertetése. A thromboembóliás betegségek (nagyér thrombosisok, DIC) okainak, mechanizmusának és vizsgáló módszereinek ismertetése. A vaszkuláris és thrombocyta eredetű, öröklött és szerzett vérzékenységek kórélettana. Haemophilia-A genotípusok, Willebrand-kór. Májelégtelenség és haemostasis. A thrombosis sejtes és molekularis mechanizmusa. Öröklött és szerzett thrombophiliák. Disseminált intravascularis coagulatio. APC rezisztencia. Gyakorlati munka: Kóros coagulogrammok értékelése.

1.	A vérképzés alakos elemeinek vizsgáló módszerei. A vörösvérsejt rendszer morfológiája A hemopoesis folyamatainak ismertetése. Az erythropoesis egyes sejtalakjainak ismertetése és demonstrálása. Gyakorlati munka: Az egyes vvs fejlődési alakok mikroszkópos vizsgálata csontvelő kenetben. Vörösvértestek morphológiai vizsgálata a perifériás kenetben.
2.	A granulocyta- és a megakaryocyta-rendszer morfológiája A granulocytopoesis egyes sejtalakjainak ismertetése, a megakaryocyta-rendszer morfológiája. Gyakorlati munka: Az egyes granulocyta és megakaryocyta fejlődési alakok mikroszkópos vizsgálata csontvelő kenetekben. Minőségi vérkép értékelése. Érett granulocyták mikroszkópos vizsgálata perifériás kenetben.
3.	Az anaemia vizsgálata Az anaemiák morfológiai klasszifikációjának, valamint haematológiai és laboratóriumi vizsgálatára szolgáló módszerek ismertetése. Az egyes anaemiaféleségek perifériás és csontvelőképének demonstrálása. Gyakorlati munka: Az anaemia perniciosa, és a vashiányos anaemia csontvelő és perifériás keneteinek mikroszkópos vizsgálata. A reticulocyták vizsgálata vérkenetben.
4.	A csontvelő malignus betegségeinek vizsgálata Az akut leukaemiák osztályozása. A granulocytaszám reaktív változásai, leukemoid reakciók. A leukaemiák perifériás és csontvelőképének demonstrálása. Myeloproliferativ kórképek és myelodysplasiák. Gyakorlati munka: A krónikus granulocytás leukaemia és az akut leukaemiák perifériás és csontvelő keneteinek mikroszkópos vizsgálata.
5.	A lymphocyta-macrophag rendszer vizsgálata A lymphocyták és a monocyták fejlődési alakjainak ismertetése. A T és B lymphocyták vizsgálatára szolgáló módszerek ismertetése. Az egyes lymphocyta és plasmocyta fejlődési alakok és a csontvelő egyéb sejtjeinek demonstrálása. Gyakorlati munka: Lymphocyták és plasmocyták mikroszkópos vizsgálata csontvelőkenetben.
6.	A lymphocyta-macrophag rendszer malignus burjánzásainak vizsgálata A malignus és benignus lymphomák egyes formáinak ismertetése. A lymphocytaszám reaktív változásai. A főbb lymphoproliferatív betegségek perifériás vér, csontvelői és nyirokcsomóképének demonstrálása. Gyakorlati munka: Az akut és krónikus lymphoid leukaemia, valamint a plasmocytoma csontvelő- és perifériás keneteinek mikroszkópos vizsgálata.
7.	Demonstráció Kenetfelismerés: perifériás: norm., CML, CLL, AML, csontvelő: norm., AML, AP, PL
8.	A hypothalamus és a hypophysis működésének laboratóriumi vizsgálata. A liquor vizsgálata. A gonadok működésének vizsgálata Az endokrin működés vizsgálatának elvi alapjai. Stimulációs és szuppressziós próbák. Az adenohypophysis működésének vizsgálata. A hypophysis hátsólebeny működés vizsgálata. A liquor vizsgálata. A szexuálszteroidok vizsgálata. A Leyding sejtek működésének vizsgálata. A petefészek endokrin működésének vizsgálata. Gyakorlati munka: Típusos kórképek felismerése a betegre vonatkozó lényeges információt tartalmazó adatlapok alapján.
9.	A pajzsmirigy működésének laboratóriumi vizsgálata A pajzsmirigyműködés vizsgálatára szolgáló laboratóriumi módszerek. A pajzs-mirigy hypo- és hyperfunkciós formáinak ismertetése. Primer, szekunder és tercier zavarok elkülönítése. Gyakorlati munka: A pajzsmirigy betegségekre jellemző laboratóriumi eltérések értékelése
10.	A mellékvese működésének vizsgálata. Kalcium- és foszfátforgalom laboratóriumi vizsgálata A glükokortikoidok vizsgálata. A Cushing szindróma különböző formáinak elkülönítése. Mellékvesekéreg hypofunkciós kórképek elkülönítése. Az aldoszteron szekréció vizsgálata. A mellékvesevelő működés vizsgálata. A szérum és a vizelet kalcium- és foszfát tartalmának vizsgálata. A primer hyperparathyreosis laboratóriumi diagnózisa. A calcipaeniás osteopathia diagnosztikája: az osteoporosis és az osteomalacia kimutatása. Hypercalciuria-szindrómák és a kétoldali recidiváló kalcium-oxalát nephrolithiasis laboratóriumi vizsgálata
11.	Lipid- és purinanyagcsere zavarainak laboratóriumi vizsgálata A triglicerid- és koleszterinszint mérésére szolgáló eljárások és a korral összefüggő normálértékek. A HDL-koleszterin meghatározás jelentősége, nem- és korfüggése. A HDL₂ és a HDL₃ mérése. Az LDL szelektív precipitáción és számításon alapuló meghatározása. A primer hyperlipoproteinaemiák fenotipizáló és genetikai felosztása. A leggyakoribb másodlagos hyperlipoproteinaemiát okozó állapotok ismertetése. A "hütőszekrény-teszt" alkalmazása és értékelése. A hyperuricaemiával járó állapotok kimutatása és differenciál diagnózisa. Gyakorlati munka: Laboratóriumi leletek elemzése és értékelése
12.	Folyadék- és ionháztartás zavarainak laboratóriumi diagnosztikája A só-, vízháztartás zavarainak rutin laboratóriumi diagnosztikája: hemoglobin, hematokrit, szérum-összfehérje, szérum összozmolalitás, egyes ionok szérum koncentrációjának mérése, indirekt jelek, a veseműködés paraméterei. Atomabszorpciós spektrofotométer, lángfotométer, ionszelektiv elektródok működési elve. A szérum egyes ion-koncentrációinak értékelése. Nem rutin vizsgálati módszerek: vízterek meghatározásai, ionösszetétel (intracelluláris, teljes test stb.). Dehydratios és hyperhydratios állapotok: okai, jellemzői és laboratóriumi jelei. Gyakorlati munka: Laboratóriumi leletek elemzése és értékelése.
13.	Sav-bázis egyensúly zavarának laboratóriumi diagnosztikája A sav-bázis egyensúlyt jellemző paraméterek definíciója és mérési módszerei. Az Astrup-módszer. Sav-bázis egyensúly zavarának típusai, előfordulásuk okai, kompenzációs lehetőségei. A kompenzáció konfidencia határai. Kevert sav-bázis egyensúly zavarok. Típusos sav-bázis egyensúly zavarok megbeszélése konkrét példa alapján. Gyakorlati munka: Laboratóriumi leletek elemzése és értékelése.
14.	Veseműködés laboratóriumi diagnosztikája Rutin vizeletvizsgálat: szín, átlátszóság, mennyiség, fajsúly, ozmolalitás, pH, fehérjeürítés (osztályozás: mennyiségi, minőségi), üledék (szerves és szervetlen). Tubuláris működés vizsgálata: koncentrálási próba, hígítási próba, ozmotikus és szabadvíz-clearance, Tm-vizsgálatok. Glomeruláris funkció vizsgálata: kreatinin clearance, atipusos clearance. Vese véráramlás mérés. A prerenális és a renális akut veseelégtelenség elkülönítése. Az egyes fő nephrológiai szindrómák laboratóriumi jellemzői. Gyakorlati munka: Betegek laboratóriumi leleteinek értékelése
15.	Klinikai laboratóriumok szervezése és üzemeltetése. Minőségbiztosítás az orvosi laboratóriumi tevékenység során Klinikai kémiai laboratórium feladatai, eszközei, módszerei. Minőségirányítás a klinikai kémiai laboratóriumban