A kórélettan vizsga hematológia része
Hogyan történik a vizsga?
A kórélettan szigorlat 5 részből áll:
- 1. elméleti tétel (első féléves anyagból)
- 2. elméleti tétel (második féléves anyagból)
- EKG görbe vizsgálata
- labor kérdés
- hematológia kenet értékelése
A vizsga leggyakrabban éppen a hematológia résszel kezdődik. A
hematológiai kenet értékelése azt jelenti, hogy a vizsgázó kap egy jel
nélküli, vagy kódszámmal ellátott kenetet, amiről véleményt kell
mondania, miután mikroszkóppal megvizsgálta (ez gyakorlatilag a
diagnózis felállítását jelenti). A kenetről még azt sem mondják meg,
hogy perifériás vérből, vagy csontvelőből készült-e. A vizsgáztató a
diagnózison kívül további kérdéseket tehet fel a kenettel
kapcsolatosan:
- a mikroszkópban konkrét sejtekről megkérdezheti, hogy azok mik (sejtfelismerés)
- megkérheti a vizsgázót, hogy keressen meg a kenetben egy konkrét sejttípust (pl. egy myelocytát)
- kérdezhet a betegség klinikumával, diagnosztikájával kapcsolatos kérdéseket, hematológiai normálértékeket
[Tartalom]
Milyen keneteket kell ismerni?
A következő keneteket mindenképpen kaphatjuk:
| perifériás vér | csontvelő |
|---|
| normális | normális |
| akut leukémia | akut leukémia |
| CML | megaloblastos anaemia |
| CLL | plasmocytoma |
Ezeken kívül kis valószínűséggel, de kaphatunk balra tolt
perifériás vérképet, lymphocytosist, mononucleosis infectiosát
perifériás kenetben.
Kizárt, hogy olyan kenetet kapjunk, amiből a betegség nem
diagnosztizálható teljes bizonyossággal: pl. CML csontvelőben,
plasmocytoma periférián stb.
[Tartalom]
Ha csak 8-10 kenetet kell felismerni, akkor azt egy délután is meg lehet tanulni, igaz?
Nem igaz. Tény, hogy 8-10 kenet számszerűleg
sokkal kevesebb, mint mondjuk az anatómiából, vagy pathológiából
megtanulandó metszetek száma, de a kenetek felismerése mégis gondot
szokott okozni. Ennek oka kettős:
- Egyrészt a hematológia inkább citológiának számít, és nem hisztológiának.
A szövettani metszet könnyebben felismerhető, mert a szövet szerkezete
(a sejtek egymáshoz viszonyított helyzete) is sok információt ad. A citológiai
vizsgálat (ahol a sejtek egymáshoz való elhelyezkedéséről nincs adatunk)
mindig nehezebb, mint a hisztológia.
- Ugyanazon betegség esetén a szövettani metszetek eléggé hasonlítanak
egymásra, míg mondjuk két akut leukémiás beteg kenete teljesen más képet
mutathat, sőt még ugyanabból a betegből különböző időpontban készült kenetek
is nagyon különbözhetnek.
[Tartalom]
Mik a buktató kérdések?
Biztosan egyest kap a vizsga hematológia részére az, aki a
fontosabb hematológiai normálértékeket (pl. hemoglobin koncentráció,
vvt szám, kvalitatív vérkép) nem tudja. Elégtelennek számít
természetesen az is, ha valaki nincs tisztában a vörösvérsejt vagy a
granulocyta sor tagjainak sorrendjével, morfológiai
tulajdonságaival. A vizsgáztató véleményétől függően, elégtelennek
számít ha valaki tájékozatlan a malignus hematológiai betegségek
csoportosításában, főbb klinikai tulajdonságaikban, laboratóriumi
diagnosztikájukban.
Ha valaki nem ismeri fel a kenetet, az nem szerencsés, de
önmagában még nem jelent automatikusan elégtelent. Ilyenkor a
vizsgáztató rendszerint igyekszik valamilyen módon rávezetni
a vizsgázót a helyes megoldásra. Persze ez nem mindig sikerül ...
[Tartalom]
Dr. Tornóci László
Copyright © SOTE, Kórélettani Intézet