A vér- és a csontvelőkenetek elkülönítése
A hematológia vizsga leírásánál említettük, hogy
a vizsgázó egy ismeretlen kenetet kap, azt is neki kell kitalálni, hogy
amit lát perifériás vérkenet, vagy csontvelőkenet. A valódi életben ilyen
feladat ritkán fordul elő, az orvos tudja, hogy melyik kenetet miből
készítette. Annak ellenére tehát, hogy ez nem igazán "életszerű" feladat,
mégis a vizsga része, mert
- könnyen eldönthető kérdés
- így ez is egy lehetőség a vizsgázó tudásának megítélésére
Néhány lehetséges módszer a következő (érdemes kombinálni őket):
Sokszor már ránézésre megállapítható, hogy a kenet perifériás vérből
vagy csontvelőből készült. A perifériás vér homogén filmréteget képez
az üvegen benne szabad szemmel nem látszik semmiféle struktúra. A
csontvelőkenet viszont nem homogén, közepe rendszerint szemmel láthatóan
is más, mint a széli részek.
Ugyanaz mondható, mint az előbb. A perifériás vér homogén képet
mutat, a csontvelő viszont nem. A csontvelőben gyakran látunk a
kioldódott zsírnak megfelelő üres részeket, továbbá másféle a középső
és a külső részek szerkezete.
| Normális perifériás vérkenet, homogén kép. A fehérvérsejtszám normális.
|
| Normális csontvelő. A kioldódott zsír üres részeket eredményez.
|
| Normális perifériás vérkenet széle, itt előfordulhat inhomogenitás.
Ne tévesszük össze csontvelőkenettel! Ezért is fontos, hogy egy kenetnek
ne csak egy pontját vizsgáljuk meg, hanem több helyen is.
|
| CML perifériás vérkenet. Magas fehérvérsejtszám jellemző.
|
| AL perifériás vérkenet. A fehérvérsejtszám változó lehet, itt magas.
|
| Sejtdús csontvelő CML-ben. A betegség kezdeti fázisában gyakori,
hogy sok megakaryocytát látunk.
|
Vannak sejtek, amik nem fordulnak elő a perifériás vérben, még
kóros körülmények között sem (vagy csak ritkán, és akkor is másféle
formában, mint ahogy megszoktuk). Ha ilyen sejteket látunk, akkor nagy
valószínűséggel csontvelőkenetünk van. Ilyen sejt pl. a plazmasejt
vagy a megakaryocyta. Normoblastok kis számban viszonylag gyakran
fordulnak elő leukémiás betegek perifériás kenetében, a leukémia
okozta anémia miatt. Ezért a normoblast nem nagyon alkalmas a
periféria-csontvelő elkülönítésre. (Persze ha sok normoblastot látunk,
akkor az valószínű csontvelő.)
Plazmasejtek csak igen ritkán jutnak ki a perifériára, ilyen eset
az ún. plazmasejtes leukémia. Így, ha plazmasejteket látunk egy kenetben,
akkor az nagy valószínűséggel csontvelő.
Megakaryocyta soha nem kerül ki a perifériára. Ismeretes ugyan a
megakaryoblastos leukémia (FAB M7), de az itt látható sejtek kicsik,
nem nagyon emlékeztetnek a csontvelőben levő normális megakaryocytákra.
A megakaryocyta emiatt kiválóan használható a periféria-csontvelő
elkülönítésre: ha látunk egyet, akkor a kenet biztosan csontvelő. Egyetlen
baj van csak a megakaryocytákkal: nagyon kevés van belőlük, így nagy
nagyítással igen sokáig kell őket keresni. Szerencsére azonban, méretük
miatt nagyon könnyen rájuk találunk kis nagyítással is.
| Megakaryocyta kis nagyítással csontvelőkenetben. Ez a látótér
inkább perifériának tűnne, ha nem látnánk a megakaryocytát. Ilyenkor
célszerű a megakaryocytát pontosan középre állítani, és áttérni nagy
nagyításra. Ez a következő kép.
|
| Ugyanaz a megakaryocyta nagy nagyítással.
|
Dr. Tornóci László
Copyright © SOTE, Kórélettani Intézet