6.2 Milyen hasznos beállítások, trükkök léteznek?


Parancssor, rendszer, WPS és DOS/Windows tippek:

Tipp 1:
Ha meg akarunk szabadulni a parancssor tetején megjelenô "Help sortól", akkor vegyük ki a Config.Sys vagy Autoexec.Bat PROMPT sorából az "$i" betûket attól függôen, hogy OS/2, vagy pedig DOS szekcióról van szó.

Tipp 2:
Amennyiben azt szeretnénk, hogy a DIR parancs hatására ABC sorrendben jelenjenek meg a fájl nevek és a könyvtárak listázódjanak ki elôször, akkor írjuk be a Config.Sys fájlba a következô sort: SET DIRCMD=/O:GN. Ha ugyanezt a sort beírjuk az Autoexec.Bat fájlba, akkor ugyanez lesz érvényes a DOS szekciókban kiadott DIR parancsra is.

Tipp 3:
Ha kiadjuk a MODE CO80,102 parancsot egy OS/2 ablakban, akkor egy kis puffert tudunk készíteni, amiben visszakereshetjük a korábban begépelt parancsokat. Ezt automatikussá tehetjük, ha beírjuk az OS/2 ablak Optional Parameters rovatába a /K MODE CO80,102 sort.

Tipp 4:
Adjuk meg az OS/2 parancssorának (CMD.EXE) paramétereként a /K X:\AUTOEXEC.CMD kifejezést! Ekkor minden OS/2 parancssor megnyitásakor automatikusan (a DOS Autoexec.Bat fájljához hasonlóan) végre fog hajtódni az X:\AUTOEXEC.CMD fájl.

Tipp 5:
Ha újra akarjuk indítani gépünket OS/2 parancssorból, akkor használjuk a SETBOOT /IBD:X parancsot, ahol X az a meghajtó, ahonnan a gép újra kell hogy induljon.

Tipp 6:
Az FDISK program /NEWMBR /DISK:x opciójával fölülírhatjuk rendszerünk x. merevlemezének MASTER BOOT RECORD-ját (MBR).

Tipp 7:
Az X:\OS2\INSTALL\OSDELETE.EXE programmal letörölhetjük az operációs rendszert. Ha Windows is volt installálva, akkor az audio driverek megmaradnak az X:\OS\DRIVERS alkönyvtárban. Ha a program kéri a törlés elôtt a SYSTEM ID-t, akkor üssünk be x-eket.

Tipp 8:
Ha dualbootot használunk, akkor a "BOOT DOS /N" paranccsal elôkészíthetjük a rendszert DOS bootolására, de a rendszer nem indul újra önmagától. A parancs kiadása után feltétlenül zárni kell a rendszert.

Tipp 9:
Ha bekapcsoltuk az OS/2 Undelete opcióját (melyet a DELDIR környezeti változó Config.Sys-ben való aktivizálásával tehetünk meg), viszont pillanatnyilag szükségünk van a letörölt fájlok által elfoglalt merevlemezhelyre, akkor kitakaríthatjuk a Delete könyvtárat az Undelete :\* /F /S /A paranccsal, ahol az a meghajtó, ahol a Delete könyvtár található. A Del /F parancs kiadásával pedig úgy törölhetünk, hogy a megsemmisített fájlok nem kerülnek eltárolásra a Delete alkönyvtárban.

Tipp 10:
A Dir parancs segítségével megkereshetjük elrejtôzött fájljainkat: Dir :\ /S ( a fájlkritérium, például *.bak, config.* vagy source.?)

Tipp 11:
Ha azt szeretnénk, hogy a parancssori ablakok egybôl maximalizálva nyíljanak meg (Warp 4-ben már ez az alapbeállítás), akkor tartsuk lenyomva a SHIFT billentyût, mi alatt a Maximize gombra klikkantunk.

Tipp 12:
Ablakban a 8 pixel széles fontokat (?x8) tudja leggyorsabban megjeleníteni a rendszer, ezért ezeket érdemes annak használni, aki sokat dolgozik ilyen üzemmódban.

Tipp 13:
A szöveggörgetés sebességét (Scrolling Speed) lehet befolyásolni DOS ablakoknál a Video_ROM_Emulation DOS beállítás változtatásával (ON/OFF). A legjobb, ha az adott programnál próbálgatással állapítjuk meg, hogy melyik érték az elônyösebb.

Tipp 14:
A PATH (elérési út) környezeti változót tudjuk a rendszer újraindítása nélkül bôvíteni a PATH %PATH%;<drive>:\<path> parancs kiadásával. (A <drive>:\<path> az az alkönyvtár, amelyet hozzá akarunk toldani a PATH-hoz.) Ugyanez a trükk mûködik a DPATH környezeti változóval is. A SET BEGINLIBPATH és SET ENDLIBPATH változók beállításával tudunk a LIBPATH-ban felsorolt könyvtárak elé illetve után betoldani újabb könyvtárakat. Ha például egy szekcióban kiadjuk a SET BEGINLIBPATH=C:\MYDLL utasítást, akkor a szekcióban futtatott programok DLL keresésekor elôször a C:\MYDLL könyvtárban keresnek, s csak utána váltanak át a LIBPATH-ban felsorolt könyvtárakra.

Tipp 15:
Ha azt szeretnénk, hogy egy parancsköteg fájl "csendben" hajtódjon végre, akkor a /Q kapcsolóval indítsuk el (például BATCH.CMD /Q).

Tipp 16:
Floppylemezeket formázhatunk a háttérben, a DETACH FORMAT : /ONCE /V:

Tipp 17:
Egy lépésben hajthatunk végre bonyolultabb feladatokat, ha a parancsainkat a &&, &, || és () jelek segítségével összekapcsoljuk. Ha két parancsot kapcsolunk össze a && jellel, akkor a második csak akkor fog végrehajtódni, ha az elsô sikeresen lefutott. A || jellel kapcsolt második parancs csak akkor hajtódik végre, ha az elsô nem volt sikeres. A két jel kombinálásával If-Then-Else konstrukciót is lehet készíteni: IF.EXE && THEN.EXE || ELSE.EXE. (ELSE.EXE akkor és csak akkor nem fog végrehatódni, ha elôzôleg IF.EXE és THEN.EXE is sikeresen végrehajtódott.) A & jellel összekapcsolt parancsok egymás után hajtódnak végre. A zárójelezéssel pedig strukturálhatjuk parancsainkat, illetve a végrehajtás sorrendjét változtathatjuk meg. Például, a DETACH (FORMAT A: /ONCE /V:"CONFIG" && XCOPY C:\CONFIG.* A:) && DEL C:\CONFIG.0* paranccsal a háttérben megformázunk egy lemezt, majd a lemezre átmásoljuk a C:\-rôl a konfigurációs fájlokat és ha ez mind sikerült, akkor a merevlemezrôl letöröljük a régebbi Config.Sys-eket.

Tipp 18:
Sokan nem tudják, hogy a DOS-szal ellentétben az OS/2-es DIR és DEL parancsoknak egynél több argumentet is megadhatunk: például DIR CONFIG.* AUTOEXEC.*, vagy DEL *.TXT *.BAK.

Tipp 19:
A REPLACE parancsot használva a COPY helyett (REPLACE ) elérhetô, hogy csak azok a fájlok másolódjanak át a forráskönyvtárból, amelyek már szerepelnek a célkönyvtárban is. Az /A kapcsolóval (REPLACE /A) a viselkedés megfordítható, és csak azok a fájlok kerülnek átmásolásra, amelyek nincsenek meg a célkönyvtárban. Az /U kapcsolóval pedig csak azokat a fájlokat másoljuk át, amelyek újabbak a célkönyvtárban lévôeknél.

Tipp 20:
A COPY parancs /B opciójával aktualizálhatjuk fájljaink keletkezési idejét (a'la touch): COPY /B + ,, .

Tipp 21:
Kiszínezhetjük a parancssori környezetet a PROMPT paranccsal: SET PROMPT=$E[37;44m[$P]. A megadott példa hatására kék hátterünk lesz fehér betûkkel. A 37 helyett bármilyen számot használhatunk 30 és 37 között a szöveg színének bejátszására. 44 helyett pedig 40 és 47 közötti számok használhatóak a háttér színének meghatározására. A Config.Sys-ben és Autoexec.Bat-ban lévô PROMPT sorokat megváltoztatva pedig kedvenc színbeállításunk minden szöveges szekcióban élni fog. Ha eltérôen állítjuk be a színeket a DOS és OS/2 szekciókban, akkor gyorsan és könnyedén különbséget tehetünk közöttük.

Tipp 22:
Sokszor elôfordul, hogy egy teljesképernyôs szekció szövegtartalmát a vágólapra szeretnénk másolni. Ehhez elôször állítsuk be az alapértelmezés szerinti printer státuszát felfüggesztettre (Hold). Majd térjünk vissza a teljesképernyôs szekcióba és nyomjuk meg a Print Screen gombot. Váltsunk a Munkaasztalra és klikkantsunk a printer objektumára, ezt követôen pedig a kinyíló gyûjtôben várakozó feladatra (printer job). Ennek hatására be fog töltôdni a rendszereditorba a szekció tartalma, amit aztán innen a vágólapra másolhatunk. (Ne felejtsük el a printerfeladatot letörölni és a státuszt visszaállítani!)

Tipp 23:
Sokunknak hiányzik a görgethetô parancssori ablak. A MODE 80,102 parancs kiadása mellett a PMREXX parancs felhasználásával is kaphatunk "valami ilyesmit": PMREXX REXXTRY.CMD. (Mivel ebben az ablakban a REXX interpreteren keresztül kommunikálunk az operációs rendszerrel, egyes OS/2 parancsokat csak úgy tudunk végrehajtani, ha idézôjelek közé tesszük ôket.)

Tipp 24:
Ha ideiglenesen át akarunk váltani egy másik alkönyvtárba, akkor elôször adjuk ki a CMD parancsot és csak ezután váltsunk alkönyvtárt. Amikor elrendeztük dolgainkat az ideiglenes könyvtárban, csak annyit gépeljünk be, hogy EXIT és ezzel máris visszatértünk az eredeti alkönyvtárba.

Tipp 25:
A parancssorból a printerfeladatokat is ki tudjuk törölni. A PRINT /C parancs például eltávolítja az alapértelmezés szerinti printer aktuális feladatát. A PRINT /T az összes feladatot törli. Ha nem az alapértelmezés szerinti printer feladatát akarjuk törölni, akkor ezt a /D kapcsolóval kell megadni: PRINT /C /D: ( például LPT1).

Parancssor, rendszer, WPS és DOS/Windows tippek:

Tipp 26:
A WebExplorer sokszor elfelejti letörölni maga után az ideiglenes tárolt fájlokat. Automatikusan törlôdnek a visszamaradt fájlok a gép bekapcsolásakor, ha betesszük a STARTUP.CMD fájlba a del %tmp%\*.* /n parancsot.

Tipp 27:
Ha nincs B: meghajtó gépünkben és el akarjuk kerülni, hogy a meghajtógyûjtôben (Drives) megjelenjen az ikonja, akkor nyissuk ki a meghajtóobjektum beállításait tartalmazó könyvet (Settings/Properties), majd a bennefoglalt (Include) oldalon változtassuk meg (Change) a kritériumrendszert a következô módon. A kritériumalkalmazást állítsuk kizáróra (Exclude), az attribútumot objektumcímre (Object Title), az összehasonlítást egyenlôre (is equals to), az értéket pedig Drive B-re. Ezek után nem fog többet megjelenni a B: meghajtó ikonja.

Tipp 28:
Amennyiben el akarjuk kerülni a kikapcsolásnál még futó programok automatikus újraindítását a következô bekapcsoláskor, akkor írjuk be a Config.Sys-be a SET RESTARTOBJECTS=STARTUPFOLDERSONLY sort. Ugyanezt érhetjük el manuálisan, ha a bootolásnál lenyomva tartjuk a bal CTRL, SHIFT és F1 billentyûket az idô alatt, ami az egér pointer és az ikonok megjelenése között telik el.

Tipp 29:
A kevés memóriával (4-6MB) rendelkezôknek érdemes alternatív parancsburkot (shell) használniuk a WPS helyett. Ezt úgy tehetik meg, hogy a Config.Sys SET RUNWORKPLACE sorába beírják a használni kívánt parancsburok nevét: SET RUNWORKPLACE=C:\OS2\CMD.EXE. Ilyen alternatív parancsburokként szolgálhatnak a CMD.EXE, MSHELL, TSHELL vagy FILEBAR programok.

Tipp 30:
Amennyiben meg akarjuk tudni, hogy pufferelt soros porttal (UART 16550A vagy annak megfelelô) rendelkezünk-e, akkor adjuk ki a MODE COMx (x = a port száma) parancsot. Ha a válaszul kilistázott adatok között nem látjuk a "BUFFER = N/A" sort, akkor pufferelt a soros port.

Tipp 31:
Ha korábban beállítottuk az OS/2 Warp "power on" jelszavát, viszont elfelejtettük a jelszót, akkor a következôt tehetjük. Bootoljunk az installációs vagy utility lemezekrôl OS/2 parancssorhoz. Váltsunk ahhoz a meghajtóhoz, amelyiken az OS/2 telepítve van és adjuk ki a MAKEINI OS2.INI LOCK.RC parancsot.

Tipp 32:
Ha beállítottuk a "LOCK-ON STARTUP" funkciót és egy lefagyás vagy "crash" után nem fogadja el a rendszer a régi jelszót, akkor próbálkozzunk azzal a jelszóval, amit úgy kapunk, hogy az utolsó néhány (például három) karakterét elhagyjuk a régi jelszónak.

Tipp 33:
Eltérô konfigurációk között választhatunk bootolásnál, ha követjük a következô receptet.

1) Készítsük el a konfigurációkhoz tartozó Config.Sys-eket és mentsük el ôket CONFIG.1, CONFIG.2 stb. néven az \OS2\BOOT könyvtárba.

2) Az \OS2\BOOT könyvtárban található ALTF1BOT.SCR fájlba írjuk be a különbözô konfigurációkhoz tartozó megjegyzéseinket. Ezek a megjegyzések fognak elôtûnni, amikor a bootolásnál megnyomjuk az ALT-F1-et.

3) Az \OS2\BOOT könyvtárban található ALTF1.CMD elejébe írjuk be, hogy

IF 1==%1 GOTO end
IF 2==%1 GOTO end (Annyi sor legyen, ahány konfigurációnk van.)

4) A bootolásnál, amikor a kis fehér téglalap megjelenik, nyomjuk meg az ALT-F1-et. Az elôbukkanó menübôl válasszuk például az 1-et. Ekkor a CONFIG.1 fájlnak megfelelô konfiguráció fog betöltôdni. Mindenféle karakterhez rendelhetünk konfigurációs fájlt, kivéve a C, M, V és X betûket. A menü automatikusan meg fog jelenni minden rendszerindításkor, ha a Munkaasztal beállításainál az archíválás (Archive) oldalon bejelöljük a "Display recovery choices..." opciót.

Tipp 34:
Ha bootoláskor, amikor a kis fehér téglalap megjelenik megnyomjuk az ALT-F2 billentyûket, akkor a rendszer kiírja a képernyôre a drivereket, abban a sorrendben, ahogyan betölti ôket.

Tipp 35:
Ha le szeretnénk csökkenteni a bootolási idôt, akkor érdemes a Config.Sys sorait a következôk szerint átcsoportosítani:

- IFS definíciók például IFS=E:\OS2\HPFS.IFS /CACHE:1024 /CRECL:4 /AUTOCHECK:E
- BASEDEV definíciók például BASEDEV=PRINT01.SYS
- SET parancsot tartalmazó sorok például SET SOMDDIR=E:\OS2\ETC\DSOM
- OS/2 specifikus parancsok például PROTECTONLY=YES
- OS/2 driverek (ABC sorrendben)
- DOS specifikus parancsok például DOS=HIGH,UMB
- DOS driverek (ABC sorrendben)

Ez az átrendezés fôleg akkor lesz hatásos, ha HPFS partícióról bootol az OS/2. Mivel a HPFS fájlrendszer a fájl neveket ABC sorrendben tárolja, az ily módon csoportosított drivereket hamarabb találja meg a rendszer. Bizonyos driverek esetén kötött az egymáshoz viszonyított betöltési sorrend, ezekre mindenképpen figyeljünk. Ha nagyon fontos a gyors bootolás, akkor tároljuk a BASEDEV parancsok által használt fájlokat a gyökér (root) könyvtárban.

Tipp 36:
Az OS/2 2.11-es verziója óta egy második karakter-tábla gyûjtemény (VIOTBL.ISO) is rendelkezésre áll. Mint a kiterjesztésbôl is látszik, ezek a karakter-táblák az ISO szabványnak megfelelôen készültek. Ha használni akarjuk ôket, akkor a Config.Sys-ben cseréljük ki a DEVINFO=...X:\OS2\BOOT\VIOTBL.DCP sort DEVINFO=...X:\OS2\VIOTBL.ISO-re, ahol X az a meghajtó, ahová az OS/2-t installáltuk.

Tipp 37:
A WebExplorer és Netscape programokat hálózat nélkül is használhatjuk lokális HTML fájlok nézegetésére. Ehhez még a TCP/IP-t sem kell telepíteni, csupán csak az MPTS-ben található SO32DLL.DLL és TCP32DLL.DLL fájlokat kell egy olyan alkönyvtárba másolni, amelyik benne van a Config.Sys LIBPATH sorában. Ezután mindkét program tökéletesen mûködni fog, de természetesen a "külsô linkek" a hálózat hiányában nem lesznek elérhetôk.

Tipp 38:
Ha problémánk van a nyomtatással, akkor próbáljuk ki a megszakításos eljárást a Warpban alapértelmezés szerint használt polling helyett. Ezt úgy tehetjük meg, hogy a Config.Sys-ben található BASEDEV=PRINT01.SYS sor végéhez hozzáadjuk a /IRQ kapcsolót.

Tipp 39:
Amennyiben SVGA driver telepítése során az OS/2 által felkínált default monitor-paraméterekre hagyatkozunk, gyakran elôfordul, hogy a grafikus és/vagy szöveges felület "kilóg" a képernyôrôl, túl keskeny, vibrál vagy esetleg teljesen összetörik a kép. Könnyen megoldhatjuk a problémát, ha van DOS-os monitorbeállító programunk. Egy teljesképernyôs DOS szekcióban futtassuk a programot, válasszuk ki a számunkra megfelelô beállítást majd közvetlenül a programból való kilépés után adjuk ki az SVGA ON DOS parancsot, mely hatására egy SVGADATA.DOS fájl fog generálódni. Készítsünk biztonsági másolatot az \OS2 könyvtárban található SVGADATA.PMI fájlról majd másoljuk át a helyébe az elôbb készített SVGADATA.DOS fájlt, amely már a helyes beállításokat tartalmazza. A változtatás hatása azonban csak a gép újraindítása után lesz érzékelhetô. Néha elôfordul, hogy a monitorbeállító program nem mûködik OS/2 alatt. Mivel az SVGA.EXE DOS program, töltsünk be valódi DOS-t és abban végezzük el az elôbbi procedúrát. Egyes videokártyákat nem jól detektál a Warp SVGA.EXE programja. Ilyen esetekben próbálkozzunk a program régebbi verziójával.

Tipp 40:
Ha beírjuk a Config.Sys-be a REIPL=ON és SUPPRESSPOPUPS=X: sorokat, akkor egy rendszerhiba esetén a gép feljegyzi a hibaüzenetet az X:-szel jelzett meghajtó gyökerében lévô POPUPLOG.OS2 fájlba és automatikusan újraindul. Ez például nagyon hasznos lehet azoknak, akik BBS-t üzemeltetnek.

Tipp 41:
Ha az OS/2-t logikai partícióra telepítettük, akkor problémát szokott okozni, ha beszerelünk egy olyan második diszket, amelyen primér partíció van. Ekkor ugyanis az OS/2 nem tud elindulni, mivel megváltozott a meghajtójának a betûje. Ezen segít az ext2_240.zip program. A zip fájlban található .sym és .flt kiterjesztésû fájlokat be kell másolni az \OS2\BOOT könyvtárba, a Config.Sys-be pedig be kell írni a BASEDEV=EXT2FLT.FLT /V /W /A sort. Ezután rendben el fog indulni az OS/2.

Tipp 42:
Egyes videomeghajtók esetében lényegesen meggyorsítja a grafikát használó DOS programok háttérben való futtatásának a sebességét a Config.Sys-ben lévô DEVICE=D:\OS2\MDOS\VSVGA.SYS sorhoz hozzáadott /bgexec kapcsoló.

Tipp 43:
A rendszerindítás során a képernyôre kiírt információkat kényelmesen elolvashatjuk, ha betesszük a Config.Sys legelsô sorába a Pause.Sys vezérlôt.

Tipp 44:
Elôfordulhat, hogy a rendszerindítás után az OS/2 nem találja a Munkaasztalt az OS2.INI fájlban, s az Ideiglenes Munkaasztalt tölti be. Ebben az esetben írjuk be a Config.Sys-be a SET DESKTOP=X:\DESKTOP sort (X: mindig a bootdrive legyen), valamint futtassuk le a következô REXX programot:

/* Rexx script to reassign objectid to the desktop */

call rxFuncAdd "SysLoadFuncs", "REXXUTIL", "SysLoadFuncs"
call SysLoadFuncs

call SysSetObjectData "X:\DESKTOP", "objectid=<WP_DESKTOP>";

Az X:\DESKTOP paramétert természetesen ebben az esetben is esetünknek megfelelôen kell módosítani.

Tipp 45:
Vizsgáljuk meg a Config.Sys-t, ha telepítettük a Lotus Notes 3.0 OS/2-es változatát és távolítsuk el a TIMESLICE sort, amennyiben a Notes telepítô-programja betette volna! A legjobb teljesítményt az alapértelmezés szerinti TIMESLICE=DYNAMIC beállítás adja.

Tipp 46:
Parancssorból is újraindíthatja gépét a SETBOOT /B paranccsal, ha elôzôleg a Boot Managert is telepítette. Az /IBD: paraméterrel pedig azt a partíciót is kijelölheti, ahonnan a rendszert újra szeretné indítani. A helyén a partíció betûjelét kell megadni. A partíció neve alapján is választhat, ha az /IBA: kapcsolót használja. A SETBOOT további paramétereirôl szerezhet tudomást, amennyiben kiadja a SETBOOT ? parancsot.

Tipp 47:
Megszabhatja az Indítás (Startup) gyûjtôben elhelyezett programok végrehajtási sorrendjét, amennyiben a gyûjtôt oszlopos üzemmódban nyitja meg. Ekkor a programok a gyûjtôbe helyezés sorrendjének megfelelôen fognak elindulni.

Tipp 48:
Az OS/2-es rendszer két igen fontos fájlja az OS2.INI és az OS2SYS.INI, ugyanis itt tárolódik a rendszerbeállítások oroszlánrésze. Bár a Warpban bevezetett archiválási funkció gondoskodik elmentésükrôl, mégis hasznos lehet, ha idônként kézzel is elmenti ôket. Mivel az említett INI-fájloknak rendszer (system) attribútumuk van, az elmentés például egy speciálisan paraméterezett XCOPY paranccsal történhet: XCOPY C:\OS2\OS2*.ini G:\BACKUP\ /T /R /O.

Tipp 49:
Néha elôfordul, hogy rendszerünk egyszer csak elkezd "panaszkodni", hogy nem tudja elmenteni az OS2.INI fájlt. Ha ez annak ellenére történik, hogy elegendô merevlemezhely áll rendelkezésre, akkor lehet, hogy valamilyen úton-módon az INI fájloknak csak-olvasható attribútuma "keletkezett". Ilyen esetekben segít az \OS2 alkönyvtárban kiadott ATTRIB -R OS*.INI parancs.

Tipp 50:
Ha meg akarja tiltani a floppy-meghajtó OS/2 alatti használatát, akkor távolítsa el a Config.Sys-bôl a BASEDEV=IBMxFLPY.ADD sort, ahol x 1 vagy 2 is lehet.

Tipp 51:
Ha csak HPFS fájlrendszert használ, akkor távolítsa el a Config.Sys-bôl a DISKCACHE sort. Ekkor ugyanis visszanyeri a FAT-es gyorsítótár számára - eddig teljesen feleslegesen - lefoglalt memóriát.

Tipp 52:
Az INF fájlokban tárolt információs anyagokat összefûzheti az összeadás mûvelettel: C:\BOOKS1\FILE1.INF+C\BOOKS2\FILE2.INF. Ha a fájlok a HELP környezeti változó által megadott könyvtárakban helyezkednek el, akkor a teljes elérési utat nem is szükséges megadnia. Az összefûzött fájlokhoz rendelhet környezeti változót is: SET FILE=C:\BOOKS1\FILE1.INF+C\BOOKS2\FILE2.INF. Ezek után, a VIEW FILE parancs kiadásával az összefûzött könyveket egyszerre nézheti meg.

Tipp 53:
Az MMPM/2-vel együtt telepített PLAY.CMD programmal WAV és AVI fájlokat játszhat le parancssorból. Egy másik lehetôség ugyanerre az MPPM.EXE használata: MPPM /SC , vagy START /MIN MPPM /SC (ez utóbbi esetben a háttérben indul az MPPM).

Tipp 54:
Ha egyszerre több egyforma típusú printer is kapcsolódik gépéhez, akkor elérheti, hogy az új feladatok mindig arra a printerre továbbítódjanak, amelyik éppen szabad. Ehhez csak annyit kell tennie, hogy a Printer objektum beállításainál, a printervezérlô kimeneténél, a CTRL billentyû folyamatos nyomvatartása mellett az egér elsô gombjával kiválassza azokat a portokat, amelyekhez a printerek csatlakoznak.

Tipp 55:
A CD-ROM gyorsítótárának a méretét szabályozhatja a Config.Sys IFS=:\OS2\CDFS.IFS sorához toldott /C kapcsolóval: IFS=C:\OS2\BOOT\CDFS.IFS /C:. A a gyorsítótár nagysága 64K-s szegmensekben. Alapértelmezés szerint 128K a CD-ROM gyorsítótára, azaz =2.

Tipp 56:
Joliet formátumú CD-k olvasásához a Config.Sys-ben található CDFS.IFS drivert a következôképpen kell konfigurálni: IFS=CDFS.IFS /W /C:8. Ha nem mûködne, akkor töltsük le a javított CDFS.IFS-t!

Tipp 57:
A Windows NT 4-be visszacsempészhetjük a HPFS támogatást, ha a következôket tesszük:

1) Másoljuk be a SYSTEM32\DRIVERS\ alkönyvtárba az NT 3.51-ben található PINBALL.SYS fájlt!

2) A REGEDIT programmal hozzuk lére a HKEY_LOCAL_MACHINE\SYSTEM\CurrentControlSet\Services\Pinball kulcsot!

3) A létrehozott kulcs alatt adjuk meg a következô értékeket:

ErrorControl: REG_DWORD: 0x1
Group: REG_SZ: Boot file system
Start: REG_DWORD: 0x1
Type: REG_DWORD: 0x2

4) Indítsuk újra az NT-t!

Tipp 58:
Rendszerünk fontos fájljait (például OS2.INI, Config.Sys) futás közben is archiválhatjuk, ha kiadjuk az arcinst parancsot. Ez a telepítés után automatikusan elmentett rendszerfájlokat (Original archive) írja fölül. Az elmentett fájlokat visszaállíthatjuk, ha a rendszer indításakor a képernyô bal felsô sarkában megjelenô OS/2 felirat feltûnésekor megnyomjuk az ALT-F1 kombinációt, majd az elôbukkanó menübôl a 0-át választjuk. Elvileg az arcinst párját, az arcrecov programot is használhatjuk a visszaállításra, ám ez nem ajánlott, mivel egy mûködô rendszer esetében nem biztos, hogy mindegyik rendszerfájl visszaállítása sikerülni fog. Az arcrecov paramétereként egyébként a visszaállítani kívánt archív számát kell megadni.

Tipp 59:
A RAMFS segítségével a memóriában lehet dinamikusan növekvô/csökkenô lemezt létrehozni. Az ideiglenes fájlok számára tökéletes.

Tipp 60:
Aki nem akarja, hogy gépére böngészés közben cookie-t helyezzenek el a kiszolgálók (ugyanakkor azt a látszatot akarja kelteni, hogy fogadja a cookie-kat), az cserélje ki a NETSCAPE user könyvtárában található cookies.txt fájlt egy cookies.txt könyvtárra.

Parancssor, rendszer, WPS és DOS/Windows tippek:

Tipp 58:
Ha lenyomva tartjuk a SHIFT billentyût mi alatt változtatjuk a szöveg üzemmódú ablak méretét, akkor az új méret megôrzôdik.

Tipp 59:
Amennyiben a Warp munkaasztalán kis távolságra akarunk egy ikont mozgatni, akkor a "szélénél fogjuk meg".

Tipp 60:
Ha egér nélkül akarjuk kikapcsolni gépünket, akkor nyomjuk meg a CTRL-ESC billentyûket, válasszuk ki a folyamatlistából a munkaasztalt, nyomjuk meg a szóközt és utána a SHIFT-F10 billentyûket. Az elôbukkanó menübôl válasszuk ki a rendszerzárás (Shut down) parancsot.

Tipp 61:
Ha SVGA módból visszatérünk a VGA felbontáshoz és egy program ezek után olyan ablakban jelenik meg, amelyik a képernyôn "kívül esik", akkor hozzuk elô a folyamatlistát (CTRL-ESC), válasszuk ki a programot a listából és klikkantsunk rá a jobb egér gombbal. Az elôbukkanó menübôl válasszuk a Cascade opciót.

Tipp 62:
Könnyen kicserélhetjük egy program ikonját, ha a Settings oldalak között található General oldalon a régi ikonra "rádobjuk" (drag and drop) a kívánt ikont.

Tipp 63:
Ha gyorsan akarunk maximalizálni egy ablakot, akkor "klikkantsunk" duplán a címsorra (title bar). Egy újabb dupla "klikkantás" visszaállítja az eredeti méretét.

Tipp 64:
Ha a Config.Sys-be beírjuk a SET MENUSTYLE=SHORT sort, akkor a jobb egér gombbal a munkaasztalon és gyûjtôkben elôhívott menübôl hiányozni fog néhány opció, mint például a DELETE. Ez akkor nagyon hasznos, ha gyerekünk játszik a számítógéppel, hiszen így nem tudja az objektumokat még véletlenül sem letörölni.

Tipp 65:
Egy programot úgy is elindíthatunk a háttérben (background), ha az ikonjára "klikkelünk", miközben lenyomva tartjuk a CTRL billentyût.

Tipp 66:
"Eltüntethetjük" a munkaasztalt, ha a következôket tesszük. "Klikkantsunk" a munkaasztalra és nyomjuk meg a CTRL-ESC billentyûket, majd azt követôen az ALT-SHIFT-ESC-et. Az eltüntetett munkaasztalt "visszaszerezhetjük", ha a CTRL-ESC hatására elôbukkanó folyamatlistából a munkaasztalt választjuk. Az eltüntetés úgy is elôidézhetjük, hogy a SHIFT billentyût lenyomva tartva duplán klikkantunk a "Destop" szövegre a folyamatlistában. Ha ugyanezt a CTRL billentyût lenyomása közben tesszük, akkor a munkaasztal címsort (title bar) fog kapni, ami egészen addig megmarad, amíg újra nem indul.

Tipp 67:
Ha egy program objektum beállításainál (settings) található paraméter mezôben megadjuk a [prompt] szót, akkor az objektumra való klikkantáskor a rendszer rákérdez a paraméterre. Ezen kívül a következô speciális szavakat használhatjuk még:

%     Meggátolja, hogy a programhoz bármilyen paraméter eljusson.
%*    A program objektumára dobott másik objektum nevét helyettesíti be.
%**N  A fájlnevet kiterjesztés nélkül helyettesíti be.
%**E  Csak a kiterjesztést helyettesíti be (a pontot is elhagyja).
%**P  A meghajtó és az út információt helyettesíti be (\-ek nélkül).
%**D  A meghajtó betûjét helyettesíti be (:-tal együtt).

Tipp 68:
Ha az ALT gombot lenyomva tartjuk, miközben egy objektum ikonjára klikkantunk a bal egér gombbal, akkor az objektum nevét helyben megváltoztathatjuk.

Tipp 69:
További gyorsindítókat (LaunchPad) készíthetünk az alábbi REXX programmal:

/* Rexx program, amely két másik LaunchPadet készít */
call rxfuncadd 'SysLoadFuncs', 'REXXUTIL', 'SysLoadFuncs'
call SysLoadFuncs
rc = SysCreateObject('WPLaunchPad','LaunchPad2','<WP_DESKTOP>')
rc = SysCreateObject('WPLaunchPad','LaunchPad3','<WP_DESKTOP>')
exit

Tipp 70:
Hasonló programokkal más rendszerobjektumokat is megtöbbszörözhetünk:

/*  Rexx program, amelyik egy második Startup gyûjtôt készít */
call RxFuncAdd 'SysLoadFuncs', 'REXXUTIL', 'SysLoadFuncs'
call SysLoadFuncs
rc = SySCreateObject('WPStartup','Startup2','<WP_DESKTOP>')
exit

Tipp 71:
Adott kiterjesztésû fájlnak megadhatjuk az alapértelmezett megnyitási módját, ha a megnyitni kívánt alkalmazás beállítások (Settings/Properties) tömbjének hozzárendelés (Association) oldalán kiválasztjuk a kívánt fájl típusát. Ha például a fejlett szövegszerkesztôt (Enhanced Editor) akarjuk elindítani, amikor C fájlokat szerkesztünk, akkor a fejlett szövegszerkesztô beállítások (Settings/Properties) jegyzettömbjének hozzárendelés oldalán az elérhetô típusokból (Available Types) válasszuk ki a C Code-ot és nyomjuk meg a hozzáadás (Add) gombot. Nyílván több típus is hozzárendelhetô egy alkalmazáshoz. Ezek után minden C kódot tartalmazó fájlnak az ikonja a fejlett szövegszerkesztôjére változik és az ikonra klikkantás után ez a program fog elindulni a betöltött C fájllal. Ugyanezt a funkciót valósítja meg az Association Editor (assoed20.zip) is.

Tipp 72:
A munkaasztal elôbukkanó menüjéhez könnyen hozzáadhatunk újabb pontokat is. Ehhez válasszuk az munkaasztal menüjébôl a "Settings/Properties" pontot, majd a jegyzettömbben "lapozzunk" a "Menu" oldalra. Itt az alsó "Create another..." gomb megnyomása után megadhatjuk a kívánt menüpontot.

Tipp 73:
A Munkaasztalon használt fontok méretét tetszôlegesen kicsire is beállíthatjuk. Indítsuk el a System Setupban található Fontpaletta programot. Klikkantsunk duplán egy tetszôleges fontra. A kinyíló dialógusablakban a méret (Size) rovatban gépeljük be a kívánt fontméretet. Ez elvileg bármilyen kicsi pozitív szám lehet. A mintaablakban meg kell hogy jelenjen az adott font a választott mérettel. Az ily módon beállított fontra aztán vidd-és-dobd-le technikával állíthatjuk át a Munkaasztal elemeit. (A trükk nem mûködik a System Propotional, Monospaced és VIO fontokkal.)

Tipp 74:
Egyes PM programokat egybôl minimalizálva indíthatunk el a következô trükkel. Nyissuk meg az adott program beállításait. A Program oldalon rontsuk el például a végrehajtandó program elérési útját. Ezután a szekció oldalon (Session) aktivizálhatjuk az Indítás Minimalizálva (Start Minimized) beállítást. Állítsuk vissza a Program oldalon elrontott elérési utat, s ezzel készen is vagyunk.

Tipp 75:
A háttérben mozgathatunk egy ablakot, ha a mozgatás közben lenyomva tartjuk a CTRL gombot.

Tipp 76:
A gyûjtôk megnyitása felgyorsul, ha kikapcsoljuk az animációt (Rendszerbeállítások -> Rendszer -> Ablak -> Animáció -> Letiltva) és ha az alapértelmezett nézetet oszloposra (Flowed) állítjuk (Gyûjtôbeállítások -> Nézet -> Oszlopos nézet).

Tipp 77:
Tudta-e, hogy minimalizálhatja a Munkaasztalon futó programot, ha a SHIFT billentyû lenyomva tartása mellett klikkant rá a folyamatlistában? Ha a SHIFT helyett a CTRL billentyût használja, akkor ezzel maximalizálhatja a programot. Az ALT billentyû nyomvatartásával pedig a folyamat nevét változtathatja meg.

Tipp 78:
Ha egy PM ablakban egy listából kell választanunk, akkor a választandó listaelem elsô betûjét lenyomva tartva végigszaladhatunk az adott betûvel kezdôdô listaelemeken. Ez akkor nagyon hasznos, ha egér nélkül kell a listából választanunk.

Tipp 79:
Esetenként elôfordul, hogy ha elindítunk egy PM (esetleg Windows) programot, akkor a program nem jelenik meg a Munkaasztalon. Ilyenkor hozzuk elô a folyamatlistát (például CTRL-ESC) és klikkantsunk a jobb egérgombbal a rendetlenkedô alkalmazásra. Az elôbukkanó menübôl válasszuk a Mozaik (Tile) vagy Lépcsôzetes (Cascade) elrendezést. A programnak erre elô már kell bújnia!

Tipp 80:
Bármilyen hihetetlen, Windows-ból megszokott módon, az ALT-TAB kombinációval váltogathatunk a futó ablakos programok között.

Tipp 81:
Ha gyorsan meg akarja nyitni egy adott objektum beállításait tartalmazó jegyzettömböt, akkor az ALT billentyû lenyomva tartása mellett klikkantson az elsô egérgombbal az objektumra. Ha pedig a SHIFT billentyût tartja lenyomva a klikkantás alatt, akkor az objektumot tartalmazó gyûjtô automatikusan becsukódik az objektum megnyitása után. Könnyedén másolatot készíthet objektumairól, ha a CTRL billentyû lenyomása mellett vontatja ôket a megfelelô helyre. Ha ugyanezt a SHIFT lenyomása mellett végzi, akkor másolás helyett áthelyezést (Move) hajt végre. Ez utóbbi trükk nagyon hasznos, ha egy mintaobjektumot (Template) akar áthelyezni.

Tipp 82:
A Munkaasztalon (vagy bármelyik más gyûjtôben) elhelyezkedô objektumok szövegeinek színét gyorsan kicserélheti, ha a Színpalettából a CTRL billentyû lenyomva tartása mellett a kívánt színt a Munkaasztalra (vagy a gyûjtôre) dobja.

Tipp 83:
Egér nélkül is könnyedén kiválaszthat objektumokat, ha begépeli az objektum nevének elsô karakterét. Ha több objektum neve is ugyanazzal a karakterrel kezdôdik, akkor a második, harmadik stb. karakterek megadásával szûkítheti a kört.

Tipp 84:
Elôfordulhat, hogy nem tud a Munkaasztalról egy objektumot letörölni. Amennyiben speciális karaktereket (például ékezetes betûket) tartalmaz az objektum neve és a létrehozás óta kódlapot váltott, akkor váltson vissza a létrehozáskor beállított kódlapra a törlés elôtt. Ha nem ez lenne a helyzet, akkor helyezze át az objektumot egy gyûjtôbe, majd pedig törölje a gyûjtôt. Ha ez sem segít, akkor helyezze át az objektumot egy mágneslemezre és formázza meg a lemezt.

Tipp 85:
Jelentôsen meggyorsíthatja munkáját, ha adatfájljaihoz (például Word, Excel, IBM Works) hozzárendeli a megfelelô alkalmazásokat. Így azok automatikusan el fognak indulni és be fogják tölteni a fájlt, amikor annak ikonjára klikkant. A hozzárendelést az alkalmazásnál, vagy pedig az adatfájlnál hozhatja létre. Amennyiben általános érvényû (tehát a számítógépén lévô, egy bizonyos tulajdonsággal rendelkezô összes fájlra érvényes) hozzárendelést szeretne megadni, akkor azt az magánál alkalmazásnál célszerû megtenni. Tegyük fel, hogy mindig a Word szövegszerkesztôt szeretné automatikusan indítani, amikor egy DOC kiterjesztésû fájl ikonjára klikkant. Nyissa meg a Word beállításait (Settings/Properties) és váltson a Hozzárendelés (Association) oldalra. Az Új név rovatnál gépelje be, hogy *.DOC és nyomja meg a Hozzáadás gombot. Természetesen több fájltípust is megadhat és a hozzárendelést a már Elôre definiált típusok (Available types) felhasználásával is megteheti. Ha csak néhány adatfájlhoz szeretné az adott alkalmazást társítani, akkor ezt viszont az adatfájloknál célszerû megtennie. Nyissa meg a kérdéses adatfájl beállításait és váltson a Menü oldalra. A Rendelkezésre álló menükbôl (Available menus) válassza ki a Megnyitást (~Open as), majd pedig vontassa a hozzárendelésre kiválasztott alkalmazás ikonját a Mûveletek a menüben (Actions on menu) ablakra. Egy adatfájlhoz természetesen több alkalmazást is rendelhet. Ilyen esetekben az alapértelmezés szerinti program fog elindulni, amikor a fájl ikonjára klikkant. Ha nem ezt szeretné, akkor a fájl Megnyitási menüjébôl (Open as) választhatja ki az indítani kívánt programot. Az alapértelmezés szerint hozzárendelt alkalmazást megváltoztathatja a Megnyitási menü Tulajdonságainál, a Feltételes almenü (Conditional cascade) Alapértelmezés szerinti mûveleténél. Általában problémát szokott okozni, hogy az OS/2 szövegszerkesztô (OS/2 System Editor) az alapértelmezés szerinti alkalmazása a *.DOC fájloknak. Ha sok ilyen fájlja van, akkor az alapértelmezés szerinti alkalmazás fájlonkénti átállítása gyakorlatilag nem járható megoldás. Ráadásul az újonnan keletkezô *.DOC fájloknál is mindig kézzel kell majd áttérni. Kihasználhatja viszont azt, hogy az elôször hozzárendelt alkalmazás lesz az alapértelmezés szerinti. Ha tehát például a Wordnél történô hozzárendelés elôtt ideiglenesen eltávolítja az OS/2 szövegszerkesztô (és az esetlegesen még szóba jövô más alkalmazások) beállításainál a *.DOC fájlokra való hivatkozást, akkor a Word lesz az egyedüli, a késôbbiekben pedig az alapértelmezés szerint indított program.

Tipp 86:
Ikont társíthat EXE fájljaihoz, ha az ikont átnevezi az EXE nevének megfelelôen (például TEST.EXE -> TEST.ICO) és bemásolja az EXE fájl alkönyvtárába. Ezek után az EXE fájl a megadott ikon "képében" fog megjelenni.

Parancssor, rendszer, WPS és DOS/Windows tippek:

Tipp 87:
Ha egy grafikus DOS programot futtatunk ablakban, akkor használhatjuk a graphics cut és paste parancsokat arra, hogy a képet az ikon editorba tegyük. Klikkantsunk a DOS ablak bal felsô sarkába. Az elôbukkanó menübôl válasszuk a Copy All parancsot. Az ikon editor Edit menüjében adjuk ki a Paste parancsot. Az editorban megjelenô képet elmentve könnyen és gyorsan készíthetünk a programok számára ikonokat.

Tipp 88:
Amennyiben egy eszközmeghajtót a magas memória-tartományba akarunk betölteni egy adott DOS szekcióban, akkor adjuk hozzá a DOS_DEVICE beállítás sor elejéhez a SIZE=0 paramétert. Például, a SIZE=0 C:\OS2\MDOS\ANSI.SYS az ANSI.SYS drivert fogja a magas memória-területre betölteni.

Tipp 89:
Ha egy DOS szekció DOS Settings-ében beállítjuk a VIDEO_MODE_RESTRICTION=CGA opciót, akkor körülbelül 730kB konvencionális memória fog a szekcióban futtatott program rendelkezésére állni.

Tipp 90:
Tudta, hogy DOS rendszerlemezrôl betöltött DOS szekcióban WIN-OS/2-t is futtathat? Ha nem, akkor próbálja meg a következôket. Helyezzen egy DOS rendszerlemezt például az A: meghajtóba. Gondoskodjon róla, hogy a lemezen legyen valamilyen egyszerû DOS-os szövegszerkesztô is, amellyel késôbb módosítani lehet a Config.Sys és Autoexec.Bat fájlokat. Adja ki a VMDISK A: <image> parancsot, ahol <image> a bootimage neve. Amikor az image elkészült, húzzon elô egy programmintát és töltse ki a következôképpen. Az elérési út mezôbe írjon be egy csillagot. A szekció-beállításoknál változtassa meg a DOS_STARTUP_DRIVE beállítást a bootimage nevére (természetesen a teljes elérési úttal!), valamint növelje meg a DOS_FILES és DPMI_MEMORY_LIMIT értékeit 40-, illetve 4-re. Ha felvette a beállításokat, akkor zárja be a jegyzettömböt és klikkantáson egy duplát az újonnan kreált objektumra, hogy betöltôdjön a speciális DOS szekció. A szekcióban szerkessze át a Config.Sys-t oly módon, hogy az a következô sorokat mindenképpen tartalmazza:

DEVICE=:\OS2\MDOS\FSFILTER.SYS -- valahol a Config.Sys elején kell lennie
DEVICE=:\OS2\MDOS\HIMEM.SYS
DEVICE=:\OS2\MDOS\EMM386.SYS

Ha mindez rendben van, akkor módosítsa az Autoexec.Bat fájlt is az igényeinek megfelelôen. A szekció újraindítása után a WIN parancs kiadásával fogja tudni futtatni a Windows-t a speciális DOS szekcióban.

Tipp 91:
Ha az egérmutató "akadozik" a teljesképernyôs WIN-OS/2 szekcióban, akkor próbáljunk játszani a szekció-beállításoknál az IDLE_SECONDS és IDLE_SENITIVITY paraméterekkel. Az elôbbi az 1-3, az utóbbi pedig a 10-100 tartományban kell, hogy legyen.

Tipp 92:
Esetenként adatvesztés fordul elô, ha a vágólapon keresztül transzferálunk adatot Windows programok között. Ilyen esetben állítsuk a szekció-beállításoknál a VIDEO_FASTPASTE paramétert ON-ra.


A témához kapcsolódó más oldalak:


< [ OS/2 kérdések és válaszok | Keresés | Észrevételek, megjegyzések ] >
Utolsó módosítás ideje: 2000.01.16.