2.6 Warp Connect installációs tanácsok


A Warp Connect installáció körüli gondok megoldása lehet:

Elsô menetben CSAK a Warpot telepítsd. Ezt úgy lehet megtenni, hogy az installáció során a gép elemeinek kiválasztása (nyomtató, video, billentyûzet ...) felajánlja a hálózati elemek telepítését is. Itt nyugodtan bökj a NO feliratú gombra.

Amikor a Warp már megy rendesen, beállítottad a Neked megfelelô dolgokat, és úgy érzed felkészültél, akkor bele lehet vágni. (Jó tudni, hogy az itt következô lépések a "normál" Warpból is Connectet csinálnak, újrainstallálás nélkül. Mivel a Connect hálózati elemei nem léteznek magyar nyelven, nyugodtan ráteheted a meglévô magyar Warpra is.)

A Connect CD-jére át kell lépni egy OS/2 ablakban, és kiadni a PRODINST parancsot. Erre elindul a hálózati elemek installáló programja. Ki kell választani azokat a hálózati megoldás klienseket, amelyeket használni akarsz.

Lehetséges kliensek, komponensek:

Peer ServicesEz az IBM Peer to Peer (egyenrangú gépek) megoldása.
Lan RequesterAz IBM LAN Server kliense. (A Peer Services-szel együtt nem megy. A Peer-rel lehet LAN Serverre is bejelentkezni, így az ajánlott helyette, bár több memória kell neki.)
TCP/IP 3.0Az IBM TCP/IP csomagja, Internet eléréssel.
Netware RequesterNovell Netware kliens
Lan DistanceLan Distance kliens (telefonos elérést tesz lehetôvé a hálózat felé, szükséges hozzá a LAN Distance Server).
MPTSMulti Protocol Transport Services. Ha nem csak a Netware Requestert használod, ez is kell. Ha csak azt, akkor is ajánlatos a használata.
ASKPSPA hálózati elemekkel kapcsolatos kérdésekre adott válaszok.

A telepítés lépései:

Elsôként (ha használni akarod) a Netware Requestert telepítsd. A telepítés során kérdéseket tesz fel a program. Ezekre értelemszerûen válaszolni kell. A NW Requester a Novell cég terméke, ezért a Novell protokoll megoldását használja, az ODI-t. Ez nem igazán konform az OS/2-vel, rendszeresen mûködési hibákat okozhat, ezért ha nem feltétlenül kell (kevés memória), ne használd önállóan. Ha biztonságosan akarod üzemeltetni a NW Requestert, akkor javasolt az alábbi beállítást használni:


IPX és SPX szolgáltatás az OS/2 programok számára:Igen
Netbios emuláció:Nem
Named Pipes:Nem
Private Network szolgáltatás a DOS Sessionök számára.-

Az install során rákérdez a hálózati kártya típusára. Ha nem kötnek szûkös memória gondok (legalább 8Mb van a gépben), érdemes a protokollt nem a NW Requesterre bízni, ebben az esetben a kártya típusa ezen a ponton lényegtelen. Ha a késôbb megadott lépéseket (MPTN) nem akarod, vagy nem tudod megtenni, akkor pontosan meg kell határozni a kártya típusát, és kitölteni a Net.cfg-t. Ha az MPTN-t is telepíted, ezek a lépések elhagyhatóak.

A Net.cfg kitöltésére nem adok tippeket, mert ahány hálózati kártya, illetve Novell hálózat, annyi megoldás lehetséges. Az Install program Configuration menüje sok segítséget ad ehhez a munkához. A NW Requester telepítése végén a program felszólít a gép újraindítására. Ezt CSAK abban az esetben szabad megtenni (az összes program leállítása és Shutdown), ha nem akarod az MPTN-t telepíteni, és a Net.cfg-t rendesen kitöltötted, a hálózati kártyát jól paraméterezted. Ellenkezô esetben a gép indulásakor Trap történhet. (Ez megtörténhet akkor is, ha mindent jól állítottál be. Az ODI driverek nem túl jók.) Ha olyan hálózati kártyád van, amelyet a Requester nem ismer, egy hasonló kártyát kell beállítani, majd az install végén a Config.Sys-ben kikeresni a "REM Netware Requester Begin" sort, és ezután kikeresni a drivert tartalmazó device=.......sys sort. Az itt megadott könyvtárba be kell másolni a kártyánkhoz kapott OS/2-es ODI drivert és a Config.Sys-ben kijavítani a megfelelô névre. A Net.cfg-t a tényleges kártyának megfelelôen kell beállítani.

Amennyiben további protokollokat is akarsz használni, vagy a Novellt nem ODI-val akarod elérni, a következô lépés az MPTN installálása. Ez a programcsomag tartalmazza az OS/2 által támogatott hálózati protokollokat és hálózati kártyák drivereit (még párhuzamos porton át is lehet hálózatot építeni). Az IBM az NDIS megoldást választotta a hálózati protokollok és kártyák összekapcsolására. Ezek kezelésére szolgál az MPTN.

Az installáció elindítása után a program felmásolja az alkotó elemeit az OS/2 bootdrive MPTN könyvtárába. Itt több alkönyvtár jön létre. Az install végeztével a program felajánlja a konfiguráció lehetôségét. Ezen a ponton lehet meghatározni a hálózati kártyák beállításait. Ha olyan kártyád van, amelyet az MPTN "helybôl" ismer, akkor ki kell választani a listából, ha nem ilyen, akkor az Other Adapters gomb megnyomása után meg kell mutatni a gépnek azt a könyvtárat, ahol a kártyához adott meghajtó található. Az NDIS Driver mindig legalább 2 fájl, az egyik a ****.OS2, a párja a *****.NIF néven található. A *.NIF egy szövegfájl, amely a hálózati kártya tulajdonságait írja le, a .OS2 maga a driver. Ha minden Ok, akkor a program ezeket bemásolja az \IBMCOM\MACS könyvtárba és megjelenik a listában. Ha ez elmarad, akkor valószínûleg a .NIF fájl nem megfelelô szerkezetû. Ez esetben ezt egy editor segítségével át kell írni. Az átíráshoz segítséget adhat a többi .NIF fájl és némi hálózati ismeret. Legjobb ilyenkor egy gyakorlott hálózatos segítségét kérni, aki a driver és a .NIF segítségével meg tudja csinálni a mûködô .NIF-et.

Ha sikerült a kártyát hozzáadni a géphez (megjelenik a bal alsó ablakban), akkor ehhez hozzá kell rendelni a használandó protokollokat:


Netware Netbios EmulationMint a neve (Netbios Novellre)
IEEE 802.2IBM MainFrame-es környezet LAN protokollja
Netware RequesterIPX a Novell hálózatokhoz
NetBiosIBM LAN Server és a Peer to Peer protokollja
TCP/IPAz Internet protokollja
Netbios over TCP/IPA LAN szerverek illetve a Peer használja nagyobb, route-olást igénylô hálózatokban.

Az utolsó használatához elôzôleg ugyanerre a kártyára szükséges a TCP/IP és a NetBios protokoll "felhúzása", anélkül nem megy.

Ha hozzáadtad a kártyához a megfelelô protokollokat, akkor be kell állítani azokat. (Több kártya esetén elôbb a fentieket megismételni a második, harmadik esetleg negyedik kártyával. A TCP/IP összesen 8, a LAN Requester összesen 4 "kártyát" képes kezelni.)

A kártyán feltétlenül érdemes beállítani az úgynevezett MAC Address-t. Ez tkp. a kártya saját címe. Ez egy 12 jegyû hexadecimális szám. Fontos, hogy minden, egymásról "tudó" kártya saját egyedi címmel rendelkezzen. Ennek érdekében a gyártó cégek felosztották egymás között a címeket. Jobb analizátorok ezért a cím alapján meg tudják "mondani" ki készítette az adott eszközt. A kártyák beállító-paneljén lehetséges ennek beírása. Amit ide írunk, az lesz a kártya címe. Fontos, hogy az így átírt cím elsô jegye mindig 4-7 közé kell essen, másképp nem fogadja el a program. Javaslom, hogy a kártya eredeti "beégetett" címének elsô jegyét (rendszerint 0) változtasd meg 4-re, 5-re 6-ra vagy 7-re, akkor valószínûleg nem lesz "összeakadás" más kártyákkal. Ha nem használsz NetWare Requester protokollt, akkor nem igazán fontos beírni a címet, de az NWR esetén ajánlott, ellenkezô esetben a gép indulásakor sokszor az FFFFFFFFFFFF címet veszi fel, ami egy Broadcast cím, késôbb gondot okozhat. További beállításokat lehet módosítani a panelen, ezek már kártyatípustól függnek. Legtöbbször I/O portok címét, IRQ-t, memória címet lehet állítani.

Általános szabály: ami állítható, azt meg KELL nézni, és BE KELL állítani, még akkor is, ha látszólag nem fontos.

A protokollokat ugyanígy be kell állítani. Amelyiknél a kártyacím állítható, oda ugyanazt a címet ajánlott adni, ami a kártyára lett beállítva, de nem kötelezô. Szükség esetén minden protokoll külön kártyaként is viselkedhet (logikailag). A NetWare protokoll esetén fontos, hogy a Frame type-ok közül csak azt hagyd YES-ben, amelyiket az IPX használja, másképp nem megy. (Az Ethernet kártyák esetén sajnos a program mindet bekapcsolva hagyja. Normál esetben a 802.3 az IPX-é.)

A protokollok egyéb beállításait mindig az adott környezet dönti el, át kell olvasni a mellékelt dokumentációkat.

Nagyon fontos:

Minden protokollnak van egy "egységszáma". Alapértelemként ez 0. Ha azonos célú protokollból többet is használunk, akkor azok egységszámának különbözniük kell egymástól. Ha például egy kártyán a következô a felosztás:


Netware Requester0
Netbios0
TCP/IP0
Netbios over TCP/IP1

Ha a gépben második kártya is van, az azon használt TCP/IP protokoll az 1-es számot kapja. Az egységszám a beállítópanel bal alsó ablakában a protokoll neve mögött látható.

Ha beállítottad a szükséges protokollokat a kártyá(ko)n, akkor kilépsz ebbôl a panelbôl, majd bezárod az MPTN konfigot. A TCP/IP-t ne itt állítsd be, mert zavarokat okozhat. Az MPTN installáció után még mindig nem kell újraindítani a gépet, hanem nyugodtan fel lehet installálni a TCP/IP csomagot. Ennek az opcióinál érdemes beállítani, hogy NE futtassa az MPTN-t, mert akkor az elôzô lépéseket csináltatja újra. Nem érdemes kihagyni az MPTN-t és innen indítani, mert nem egészen jó az összhangjuk.

A TCP/IP felajánlja, hogy mely csomagjait akarod installálni. Ha van valami jobb email kliensed, akkor az UltiMail Lite-ot érdemes kihagyni, túl nagy, és elég macerás a használata. Használható helyette a PMMail, Yarn, MR/2 ICE....

Ha a TCP/IP installáció véget ért, nem lehet elindítani a konfigurációját, mert még nincs minden a helyén. Majd a következô gépindításkor kerülnek a végleges helyükre a dolgok. Most tehát shutdown és restart.

A TCP/IP konfigurálójában kell beállítani az IP címeket, indítandó programokat (Inet Daemon, SNMPD ....), a gép konfigurációját, usereket, hostot stb...A konfig mindig el akarja indítani a SendMailt. Ha nem az UltiMailt használod, ez szükségtelen, érdemes megtiltani neki.

A Peer Services (vagy a LAN Requester) installációját szintén a Prodinstbôl érdemes elvégezni. Ha minden eddigi rendben volt, akkor az Installáció után, a konfigurálásnál annyi "board"-ra ajánlja fel a használatot, ahány NetBios protokollt állítottál be (a Netbios over TCP/IP külön "board"-nak számít). Maximum 4 lehet, és a logikai "egységszám" sorrendjében adja meg ôket. A Peer Services alkalmas a gépek erôforrásainak egymás közti megosztására. Csak az azonos "domain"-ban lévô gépek "látják" egymást. Tkp. ez a Windows for Workgroups filozófiájával azonos elvek szerint megy. Elérhetô vele IBM LAN Server is. Vigyázat: ha két azonos "nevû" gépet "lát" a hálózatban, nem tud elindulni. Ha jó a beállítás, a gépek megoszthatják egymással a lemezeiket, nyomtatóikat, és a soros portokat. Modemezni is lehet (nem csak FAX), úgy, hogy az a másik gépen van. Ha másik kártya kerül késôbb a gépbe, és arra akarod ráhúzni a Peert, akkor az MPTN-ben be kell állítani az új kártyát, majd a Peer installáló programját (most már a Peer folderbôl) elindítva a Configurations-t kell választani, kérdésekre válaszolni és kész. Újraindulás után már az új kártyával megy.

Ha valami nem megy rendesen, érdemes elölrôl kezdeni a félbeszakadt dolgokat. A Config.Sys-t minden program lementi az install elôtt, így követhetô, hogy melyik mit rakott bele.

A könyvtárak:

\NETWARENovell Requester
\MPTNMPTN (itt vannak a protokollok és a kártyák)
\IBMCOMMPTN (itt van a konfiguráló rész)
\IBMLANPeer Services (vagy LAN Requester)
\TCPIPTCP/IP

Ha minden ok, akkor az ETC változónak az \MPTN\ETC-re kell mutatnia. Itt találhatóak azok az állományok, amelyek a TCP/IP beállításait tartalmazzák.

Ha CSAK az Internet elérésre van szükséged telefonon, akkor nem érdemes mindent felrakni. Elegendô a Bonus Pack-ból az Internet Access Kit, kiegészítve a több helyen fellelhetô PPP.ZIP-pel. Ha van elegendô memória (12-16MB), akkor viszont érdemes feltenni az MPTN-t, nem beállítani rajta semmit, és feltenni a TCP/IP-t. Ez tartalmazza az IAK-et is, de újabb és nem kell kiegészítô hozzá. A "rendes" TCP/IP nem megy az MPTN nélkül, de úgy igen, hogy nincs az MPTN-ben kártya beállítva. Lényeg a protokoll kezelô megléte. Ilyen esetben a Config.Sys így néz ki:

SET ETC=e:\mptn\etc
DEVICE=e:\tcpip\bin\vdostcp.vdd
DEVICE=e:\tcpip\bin\vdostcp.sys
RUN=e:\tcpip\bin\VDOSCTL.EXE
DEVICE=E:\MPTN\PROTOCOL\SOCKETS.SYS
DEVICE=E:\MPTN\PROTOCOL\AFOS2.SYS     
RUN=E:\MPTN\BIN\CNTRL.EXE
CALL=E:\OS2\CMD.EXE /Q /C E:\MPTN\BIN\MPTSTART.CMD
DEVICE=e:\mptn\protocol\afinet.sys

Ez a rész tartalmazza a Socket Services és a DOS komponensek indítását. Az MPTSTART.CMD indítaná és konfigurálná a TCP/IP-t, de ez ebben az esetben üres utasításokat tartalmaz. A TCP/IP-ben gyakorlatilag semmi nincs beállítva, de a telefonos PPP kiépülése után teljes Internet hozzáférést ad. VIGYÁZAT! Az IAK rátelepítése a TCP/IP-re lerombolja azt, ezért TILOS.

Kártya (típus) csere esetén érdemes az MPTN-bôl kiszedni az adott kártyát, leállni, kicserélni, és újraindulni. Ellenkezô esetben (az új kártya a régi beállításaival indulna), majdnem biztos a Trap.

Ha nincs fent MPTN csak az IAK, akkor az ETC a \TCPIP\ETC-re mutat. A Peer és a LAN Requester fô vezérlôfájljai a PROTOCOL.INI és az IBMLAN.INI. Ezek szöveges fájlok, de CSAK szakértô nyúljon bele kézzel.

Jó konfigurálást és installálást. Sándor Gábor (SaGa)


Egyéb tippek, trükkök:

Az install során csak a szabvány VGA meghajtót telepítsd. Amikor a telepítés kész, akkor váltsál csak SVGA meghajtóra. Egy rosszul választott meghajtó ugyanis tönkreteheti az egész rendszer telepítését.

A hálózati kártyához a vele adott (gyári) meghajtót használd (ha van). A telepítés elôtt derítsd ki és jegyezd fel a kártya összes paraméterét (például IRQ, I/O address, ROM address).

Ha TCP/IP-t telepítesz, legyen kéznél a gépnek adandó IP szám és a név, az átjáró (gateway) és a tartománynév-kiszolgáló (domain name server, DNS) neve és IP címe. Az install során szükség lesz rá.

Ha 3Com PCI kártyád van, kapcsold ki a "plug & play" funkciót, a kártyához adott DOS programmal, különben az install megkezdése utáni elsô újraindításkor a rendszer nem fogja már megtalálni a kártyát. Ezt a "trükköt" más P&P kártyák esetén is érdemes megcsinálni.

Ha SMC kártyád van, akkor érdemes letölteni az új meghajtó programot (and304.zip). Sokszor lefagy a módosító-telepítô (selective install) program, ha ezeket a kártyákat (és egyes NE2000 adaptereket) a 300-as I/O címre konfigurálták. Itt keresi ugyanis az install program a hangkártyát vagy a CD-ROM-ot. Az I/O cím 320-ra való átállítása megoldja ezt a problémát. Ha mindenképpen a 300-as címet akarod használni, akkor le kell foglalni a Config.Sys legelejébe írt BASEDEV=RESERVE.SYS /IO:300,20 sorral (a második paraméter a port száma).

Amennyiben ATI chipes video kártyád van, akkor a DOS-os konfiguráló programjával a 640x480-as felbontáshoz tartozó frissítési frekvenciát állítsd 60 Hz-re.

Ha egy sikertelen install után próbálkozol újra, akkor töröld le az installációs partíción elhelyezkedô MPTN alkönyvtárt és vedd ki a Config.Sys-bôl az összes hálózatra utaló sort.

Ha csak az Internet eléréshez kell a TCP/IP és nincs hálózati kártya a gépben, néha elôfordul, hogy az "üresen hagyott" MPTS nem csinálja meg a Config.Sys-t. Ennek elkerülésére a következôket tedd. Amikor az MPTS fent van, be kell állítani "hálózati kártyának" a választható opciók közül az "IBM Parallel Port" nevût. Erre rá kell húzni a TCP/IP protokollt. Nem kell az MPTS-ben beállítani semmit a TCP/IP-hez. Fel kell installálni a TCP/IP-t, de ott sem kell beállítani semmit. A rendszerindítás után az MPTS-t elindítva ki kell venni az elôbb beállított "kártyát". A Config.Sys-bôl nem szedi ki a protokoll drivert, csak a "kártya" meghajtóját, és biztosan mûködni fog minden. Ha (hálózati kártya híján) nem jelenik meg az MPTS ikon, akkor az \IBMCOM\MPTS.EXE-t kell a szokott módon felvenni a munkaasztalra.

Ha nem sikerül az install elsôre, próbálkozz újra!


A témához kapcsolódó más oldalak:


< [ OS/2 kérdések és válaszok | Keresés | Észrevételek, megjegyzések ] >
Utolsó módosítás ideje: 2000.01.23.